A konyhából kijöttem, fejben még dolgozom

Tíz és fél óra munka után hiába tekerek át a szomszédos falvakon, a gondolataimat nem tudom magam mögött hagyni. Pedig itt van körülöttem ez a gyönyörű táj — már csak nekem kellene megérkeznem bele.

---

Ma csak tíz és fél órát dolgoztam. Fél hétkor jöttem ki a konyhából. Most fél tizenegy van, és még mindig kattog az agyam.

Maussane, 2026. augusztus 4., kedd

Arra jutottam, hogy holnap még figyelem, hogyan alakul a nap, és közben magamat is. Utána két szabadnap jön, majd két kemény műszak a faszkalap kollégával. A holnapi munka utáni, éjszakai bringázás közben eldöntöm, mennyire rossz a helyzet: teszek még egy próbát a hétvégén, vagy azonnal csomagolok.

Ha maradok, a vasárnapi műszak után kiértékelem az eltelt hetet: tudom-e ezt vállalni a következő három hétben is?

Ma munka után kiteregettem a frissen mosott ruhákat, megettem egy fél sárgadinnyét, és átbringáztam Fontvieille-be, ahol még zajlanak a falunapok. Ma éppen fizetős vacsora volt, a beígért zene pedig… nos, a zenészek is vacsoráztak.

Inkább átmentem Paradou-ba, ahol megetettem a szúnyogokat a szökőkút mellett. Most Maussane-ban, a harmadik szomszédos faluban ültem le. Innen majd visszamegyek… aludni. Mármint, ha hagynak a gondolataim.

A mai konklúzió?
A hibázástól való félelem szüli az újabb hibákat
Igen, hibázni fogok. Vasárnap este végső döntést hozok. Addig figyelek — magamra is.

Hogy vagyok?
Kifáradva!

Mi volt jó a mai napban?
A táj. Ha nem venne el olyan sok időt, ezen a környéken mindenhova gyalog járnék, csak hogy még jobban kiélvezhessem.

Mi volt rossz a mai napban?
Drága hibát vétettem, puszta figyelmetlenségből: fél kiló paradicsomszósz odaégett.

Miért vagyok hálás ma?
Azért a teraszért, ahova a mosott ruhákat teregetem. Onnan a régió egyik legdrágább panorámájában gyönyörködhetek.

Tanulság?
Ne a már elkövetett és a még el sem követett hibákon görcsölj.

Magadnak felelj meg!

…