Élni jöttem a földre

Tizenegy órás munkanapok mellett egyre nehezebb emlékezni arra, hogy a munka csak eszköz, nem maga az élet. Most eljött az a pont, amikor változtatnom kell: kevesebb munka, vagy másik munkahely. Mert én élni jöttem a földre.

---

2026. 07. 11. – Arles

Kedves naplóm!

Hogy vagy?

Savanyú bort kortyolok, és közben arról álmodom, hogy holnap nem megyek be dolgozni. Persze, van célja a munkának: a pénzkereset.

Napi 11 órát dolgozom (szünetekkel együtt). Emellett nincs másra időm, mint alvásra. Ez így nekem nem éri meg, mert én élni jöttem a földre.

Én ezt a munkát így nem akarom vállalni! Ezért vagyok kibukva! A következő hetek projektje, hogy vagy a munkaidőmet csökkentem, vagy munkahelyet váltok.

Szóval, hogy érzem magam?

Elcsigázottan.

Én már kijöttem a nyomorból. [Az egy másik történet lesz, hogy amúgy magam kerültem oda, majd magam húztam ki a fejemet a seggemből.]

Mi volt a jó a mai napban?

Napsütés, fotók, séta, bringázás – így, ebben a sorrendben.

Mi volt a rossz a mai napban?

Valójában semmi. Csak hogy írjak valamit: túl sokáig aludtam. Illetve a nap célja nem teljesült; a függőágyat nem tudtam megvenni. Azt, ami tetszett, meg kellett rendelni; két héten belül valamikor érkezik.

Miért vagy hálás a mai napon?

A laza időbeosztásért! Szeretem, ha nem kell sietnem sehová.

Mi a tanulság a mai napon?

Nem kell túltervezni / túlbonyolítani semmit. Sokkal jobban érzem magam, ha kevesebb kötelező célt és több „ha az időm engedi, akkor” jellegű másodlagos célt teszek egy napba.

Ki tudja, miért, Esterházy Péter jut eszembe:

„Bizonyos szint fölött nem megyünk bizonyos szint alá.”

Ez a munkahely, bizonyos szint alá megy: ez a szállás, nyomorúságosan lepusztult, de akik a szomszéd szobában laknak, ők Afrika azon részéről jönnek, ahol ez is palota. Nyomorultul érzem magam, ha nem fér bele más napba, mint a munka es az alvás.

Ezt mar nem kell atgondondolni, cselekedni fogok.

With eleven-hour workdays, it is becoming harder and harder to remember that work is only a means, not life itself. I have reached the point where something has to change: fewer working hours or a different job. Because I came to Earth to live.