Mikor mit erőltesünk ?

Munka után leülni, lélegezni, körbenézni — aztán egyszer csak egy fesztiválon táncolni. Három este Fontvieille-ben: egy kis öröm, némi playback és egy munkahely, ahol egyre nehezebb maradni.

---

Fontvieille, 2026.07.31., péntek

Ma munka után sokat segített az a tanács, hogy ülj le, lélegezz, nézz körbe: mi van most körülötted?
Megnéztem: Fontvieille és az aktuális fesztiválja van körülöttem.
Ha már idekerültem, táncolok egy keveset.

---

Jó ez az este.

A munka? Ne erőltessük!
Most élvezzük, ami van. Azt is, ami épp itt van körülöttem.

---

Hát már ilyet is tudok:
táncolni formációban.
Végre!
Ezt is kipróbáltam!

Fontvieille, 2026.08.01., szombat

Zenekar playbackről?!

Az énekes karaokét játszik…
Mögé lehet sétálni a színpadnak, és látszik, hogy pont olyan monitorja van, mint a karaokebárokban.

---

Fontvieille, 2026.08.02., vasárnap

Csütörtökön beadtam a felmondásom.
A főnök nem reagált rá még semmit.
Nem hajlandó tudomásul venni.

Most vasárnap este van.

Június 27-e óta dolgozom egy olyan kollégával, aki egy faszfej; egy igazi bunkó, aki felfelé nyal, lefelé tapos.

Július 25-én reggel nyolckor egy üzenetben kértem a főnököt, hogy vagy csökkentse le a munkaidőmet heti 55 óráról negyvenre, vagy rúgjon ki.

Július 25-én 10:30-kor „lett” egy munkaszerződésem, amiben le van írva, hogy 14 nap volt a próbaidő, és heti 43 óra a vállalt óraszámom.

A következő héttől heti 43 órára csökkentették a munkaidőmet.

Nos, ha még egyszer előfordul, hogy az idegtől és a fáradtságtól remegve hagyom el a konyhát, akkor közlöm élőszóval is a főnökkel, hogy még két hétig vagyok hajlandó itt dolgozni, és úgy is lesz.

Arra játszik a főnök, hogy a szezon közepén nem akar új kollégát felvenni, ezért megpróbálja velem kihúzni augusztus végéig.
Inkább szenved egy alkalmatlan kollégával, mint hogy hozna valahonnan egy profi szakácsot.
Ez senkinek sem jó.
Én itt tényleg nem vagyok jó munkaerő, ezt én is belátom.
Ezt se vitassuk el: nem ok nélkül neheztelnek rám, lassú vagyok, és nem eléggé összeszedett.
Ez így senkinek sem jó.

Most már csak a saját kedvemért dolgozom, nem hat meg, mit mondanak rólam.
Az a lényeg, hogy úgy menjek aludni, hogy megtettem mindent a nap érdekében; ami lehet, hogy kevés lesz ide, de ez már nem az én gondom.
Kirúghat, ha nem tetszik.

After work, sit down, breathe, look around — and suddenly find yourself dancing at a festival. Three evenings in Fontvieille: a little joy, some playback and a workplace where staying is getting harder and harder.

---