2024 január 09.

Puszi   |   kiss   |   baiser

2024 január 09, kedd
Ma délelőtt kitakarítottam a saját szobám – miután tegnap áthordtam mindent a vendég szobában, ahol most éppen lakom. Kétszer mostam fel bő hipós vízzel a padlót, mindent lemostam, hűtőt kimostam, de a szobának még így is durva lábszaga van a szétrohadt sajt miatt.
Nincs kedvem, de muszáj vagyok kimozdulni. Le kell menni boltba. Gyalog indulok el. Fél óra a buszmegálló, kell a mozgás. A hipermarketben megyek. Fülem bedugva, isteni sütit majszolok. Ami miatt mosolyogva sétálok el a söröző mellett és majdnem a két kollégám mellett is. Brice és Tif ott söröznek. Öt percet, beszélgetek velük, de ezzel határtalanul boldoggá tettek. Őket amúgy is nagyon kedvelem. Tif felajánlotta , hogy hazavisz vásárlás után. Teljesen bezsongva bolyongok a boltban. Örülök nekik. Néhány dolgot el is felejtek megvenni.
Kocsiban nem kevés nehézségek árán, de én fordító nélkül beszélgetek, néha franciául, néha angolul. Nagyon – nagyon hálás vagyok mindenkinek, akinek ilyenkor van türelme hozzám.
Mondja tif, ha kocsit akarok venni akkor ere a Clio az egy gazdaságos választás. Emellett Említett egy segítő szervezetet, akiket fel kereshetek nyelv tanulás ügyben. Meg persze bedobták, hogy hívjam őket bármikor, velük is beszélgethetek. Ezer örömmel! Csak az a baj, hogy félénk vagyok, hogyan kezdjem el. Nem tudom.
Búcsúzás képpen akkora puszit kaptam tőle, hogy azt hittem, az egész fejemet betakarja vele. Én most azon gondolkodom, hogy többé nem mosom meg arcom azon részét 🙂

mardi 09 janvier 2024
Ce matin, j’ai nettoyé ma propre chambre. Après hier, j’ai tout déplacé dans la chambre d’amis où je réside actuellement. J’ai lavé le sol deux fois avec beaucoup d’eau tiède, j’ai tout lavé, j’ai lavé le réfrigérateur, mais la pièce dégage toujours une forte odeur de pieds à cause du fromage pourri.
Je n’en ai pas envie, mais je dois sortir. Il faut aller au magasin. Je pars à pied. L’arrêt de bus est à une demi-heure, il faut se déplacer. Je vais à l’hypermarché. Les oreilles bouchées, je grignote de divins cookies. Ce qui me fait sourire et me fait passer devant le bar à bière et presque devant mes deux collègues aussi. Brice et Tif y prennent une bière. Je leur parle pendant cinq minutes, mais ils m’ont rendu infiniment heureux. Je les aime beaucoup en tout cas. Tif m’a proposé de me ramener à la maison après les courses. Je déambule dans le magasin complètement bourdonnant. Je suis content pour eux. J’oublie d’acheter certaines choses.
Dans la voiture, avec beaucoup de difficulté, mais je parle sans traducteur, tantôt en français, tantôt en anglais. Je suis très, très reconnaissant envers tous ceux qui font preuve de patience avec moi en ce moment.
Dis-moi, tif, si je veux acheter une voiture, cette Clio est un choix économique. De plus, il a mentionné un organisme de soutien que je peux contacter en matière d’apprentissage des langues. Bien sûr, ils m’ont dit de les appeler à tout moment, je peux aussi leur parler. Avec mille joies ! Le seul problème est que je ne sais pas par où commencer. Je ne sais pas.
En guise d’adieu, j’ai reçu un si gros baiser de sa part que j’ai cru qu’il allait m’en couvrir toute la tête. Je pense ne plus laver cette partie de mon visage 🙂

Tuesday, January 09, 2024
This morning I cleaned my own room – after yesterday I moved everything in the guest room where I am currently staying. I washed the floor twice with plenty of warm water, washed everything, washed out the refrigerator, but the room still has a strong foot odor due to the rotten cheese.
I don’t feel like it, but I have to get out. You have to go to the store. I’m leaving on foot. The bus stop is half an hour away, you need to move. I go to the hypermarket. With my ears plugged, I’m munching on divine cookies. Which makes me smile and walk past the beer bar and almost past my two colleagues as well. Brice and Tif are having a beer there. I talk to them for five minutes, but they made me infinitely happy. I like them a lot anyway. Tif offered to take me home after shopping. I wander around the store completely buzzed. I’m happy for them. I forget to buy some things.
In the car, with a lot of difficulty, but I talk without a translator, sometimes in French, sometimes in English. I am very, very grateful to everyone who has patience with me at this time.
Tell me, tif, if I want to buy a car, this Clio is an economical choice. In addition, he mentioned a support organization that I can contact in the matter of language learning. Of course, they told me to call them at any time, I can also talk to them. With a thousand joys! The only problem is that I’m shy about how to start. I do not know.
As a farewell, I received such a big kiss from him that I thought he was going to cover my whole head with it. I’m thinking about not washing that part of my face anymore 🙂