Rajz, minimalizmus, társadalmi kérdések – a 2025-ös grafikai fesztivál kiállításai különböző helyszíneken és hangulatokban, mégis közös gondolatok mentén hatnak. Személyes élményeimen keresztül járhatjuk végig a templomokat, múzeumokat, galériákat. Egy vizuális kalandozás a kortárs grafika világában
Ez volt az a rajzművészeti fesztivál, amiről tavaly májusban több blogbejegyzésen keresztül írtam. Ez a nyári fotóművészeti fesztivál kistestvére. Itt nagyjából huszonöt kiállítás látható egy hónapon át. A júliusban kezdődő fotós fesztivál három hónapos, tavaly ötvennégy tárlatot néztem meg. Emellett rengeteg szakmai konferencia és egyéb esemény zajlik ilyenkor.
Az egykori Szent Anna templom, 2025. ápr. 18.
Az oltár helyén lévő, kicsit az égbe mutató, furán hajtogatott vörös neon sok marketinganyagban visszaköszön. Én magam jobban szeretem az olyan műveket, amelyekhez nem szükséges narráció. Ebben a templomban volt például néhány eléggé elvont grafika, ami mégis tudott gondolatokat ébreszteni bennem. Gyakran látok olyan műveket, amikről csak annyit tudok gondolni, hogy ha ez a művész nem lenne más művei által zseniálisan ügyes, akkor lehet, más is elmenne eme alkotás mellett.
Püspöki Palota, 2024. ápr. 18.
Ez a hely tetszett. Tavaly is tök jó művészeket hoztak. A grafikai fesztivál is, de még inkább a nyári fotós fesztivál válogat az egész világ alkotásaiból. Az itt látható művészekről nem olvastam el, hogy olaszok vagy franciák-e, de az nem is kérdés, hogy az Olaszország-imádat közös beszédtéma lenne közöttünk. Mondanám, hogy tájképeket rajzoltak fekete grafittal, de ezekben az nyűgözött le, hogy ha távolról nézem, akkor egy csinos – például – városrészletet látok, de ha egészen közelről és nagyítóval nézem, akkor aprólékosan kidolgozott formákat látok. A másik terem érdekessége, hogy nem papírra rajzoltak, hanem üveglapra, és a fehér falra vetett árnyékok adják a rajzok igazi értékét.
Méjan templom, 2025. ápr. 22.
Ide általában fiatal növendékek munkáit hozzák. Itt volt jó néhány elgondolkodtató munka. Ezek inkább realisztikusabb rajzok, például ahogy az emberi meztelenséget ábrázolják. Sokszor láttam érzelmeket a rajzokon. Az egyiknél fel is írtam magamnak, hogy vajon mit érezhetett a kislány, miközben ezeket a kifejező szemeket ábrázolta? Az itt készült fotókat lehet, kiszedem egy külön mappába; nehéz róluk beszélni, de nagyon kifejezőek.
A városháza mögötti kis terem, 2025. ápr. 22.
Most is egy olyan japán anyagot hoztak, ami érdekes, minőségi; a mindennapokat mutatja be, de bennem nem hagyott nyomot.
Lee Ufan ház, 2025. ápr. 24.
Ez valami új helyszín. Hát, én híve vagyok a minimalizmusnak, de amikor látok egy teremben egy darab követ és annak az árnyékát, akkor nekem az jut eszembe, hogy milyen jól lehetne ezt lefuttatni a zöld szoba növényemmel; pár kávézóasztallal ez a szoba nagyon hangulatos lenne. Amúgy a felsőbb szinten voltak érdekes dolgok. Na, nem az elsőn, ahol azt fotóztam, ahogy a teremőr egy rajzokról szóló könyvet olvas, a másik lány meg a táblagépén rajzolgatott – nagyon ügyesen. Legalább kompetens személyzetet válogattak össze. Az ötödiken, a tetőtérben volt egy kiállítás a Szovjetunió arcábrázolásairól. Így kívülállóként érdekesek.
Manuel Rivera-Ortiz Alapítvány, 2025. ápr. 24.
Náluk azt bírom, hogy szeretik az élénk színeket. Meg hogy eléggé változatos anyagok váltogatják egymást a különböző szinteken.
Croisière, 2025. ápr. 25.
Ez egy nagyon sokrétű rendezvényhelyszín: kerti mozi, szabadtéri és fedett parti helyszín, kávézó, szendvicsező, könyvesbolt, előadóterem, és rengeteg terem kiállításoknak, konferenciáknak. Gyakran hoznak populárisabb tárlatokat. Mint például a Louis Vuitton képeit, akiknek nem csak táskáik vannak, hanem jól használható útikönyveik. Egy-egy városról külön füzetet csinálnak. Ezen elv mentén megfizetnek egy-egy grafikust is, hogy rajzoljon tele egy füzetet. Az alsó termet pedig megint telepakolták karikatúrákkal, vicces művekkel.
Van Gogh Kulturális Tér, Könyvtár, 2025. ápr. 25.
Ez egy nagyon híres árkádsor, a mai napig pont ugyanúgy néz ki, ahogy a fél fülű mester lefestette. Bevallom, én pártolom, amikor népszerű helyek a nőiséget választják témának, mert nagyon-nagyon fontos a férfiak érzékenyítése, mint ahogy az is, hogy a nők ne érezzék tabunak! Férfiként nem vagyok benne biztos, hogy lehetséges megérteni a nőket, de ideje lenne törekedni rá! Adjunk már végre teret és lehetőséget, hogy a nők megnyíljanak! Viszont ezeket az alkotásokat nem értem. Ki a célközönség?
Réattu Múzeum, 2025. ápr. 29.
Ezt a galériát szeretem. Egy híres festő hagyatékával indult, aki itt lakott a folyóparton. Azon mindig jót nevetek, ahogy Picasso a helyi asszonyokat festette.
Nem először mutatnak be a huszadik század első felében tevékenykedő alkotókat. Vannak szép tájképek és vicces karikatúrák is.
Musée Bleu, 2025. ápr. 30.
Ez a megyei múzeumnak felel meg, amit itt az iszapban talált római kori hajó kedvéért építettek. Kék színű külső borításáról kapta a nevét. A Pompei témájú képekhez nagyon tudok kapcsolódni, mivel jártam ott, és nagy hatással volt rám. A felső terem az „hangyás”. Az alkotó hangyákat rajzolt, emberek számára mindennapi jelenetekbe állítva őket. Érdekes ötlet, de még a pincémbe sem tenném ki.
Musée Arlaten, 2025. május 9.
Ez a városi múzeumnak felel meg. Szeretem ezt a helyet, mert jók a kiállítási anyagok – az állandó tárlatok is! Építészetileg is izgalmas hely, ugyanis a belső udvar fele és a lépcsőház alja a római korból maradt meg, és e körül van IX., XIV., XVI. és XIX. századi szárny is. Ezeket összekötő lépcsőház 2010-ben épült. Az itteni kápolnában látható művész elvileg a fesztivál húzóneve. Elismerem, ezek sem rosszak. A fickó a huszadik század második felében rajzolt. Olyan témái vannak, amik ma is aktuálisak, például médiafogyasztás, társadalmi elidegenedés. Úgy lesznek mélyen elgondolkodtatóak, hogy közben mentesek minden nyomasztó érzéstől.
