Egy kis gyümölcssaláta, egy hétvégi utazás Nizzába, pár elintézendő tétel és néhány mélyebb gondolat a közösségekről – mindeközben, a Riviérára készülök. Olvasd végig ezt az életszagú jegyzetfüzetet!
Apró örömködések
Tegnap ketten is írtak, hogy adjak tippeket utazáshoz.
Finom ez a gyümölcssaláta a fügés lekvárral.
Izgatott vagyok a hétvége miatt. Megyek Nizzába és Mentonba, de szállást még csak nem is kerestem.
Holnap:
Este megcsinálni a francia teszteket! Az összeset.
Bemegyek a városba, habár nincs dolgom, csak kell a levegő. Szavakat fogok tanulni.
Azt a karneváli belépőt meg kellene már venni. Meg a vonatjegyeket is.
Fel kell söpörni a szobát! Kivinni a szemetet.
Valamit magyarázott a néni, hogy majd márciustól dolgozom a hotelben. Azt nem értem, hogy maradok-e ebben az apartmanban. Ha nem, akkor ez a hely semmivel sem jobb, mint egy tengerparti munka.
Szükségek:
Kell egy kenyér.
Akku fel van töltve?
Szalámi, szendvics.
Nyolckor ráérek felkelni.
Kerti munka után kávé, aztán szemétkivitel.
Utána a tesztek.
Melyik kártyát vigyem Nizzába? Melyiken mennyi pénz van? Működnek?
Kell kabát, hálózsák, vastag zöld pulcsi, sál, derékvédő, sapka, kardigán, kesztyű a rollerhez.
Hálaadás:
Zavaros történelmi időket élünk, és én a Riviérára járok bulizni!
Van kihívás?
Hát nem elég a francia teszt?
Komfortzóna?
Kint hagytam az egyiptomi sivatagban.
Hétfői életkép:
Francia kávéházban egy japán kisfiú egy magyar Rubik-kockával játszik…
A francia iskolában mindennapos szituációkat gyakorlunk. Az egyik alap kérdés: „Honnan jött ez a gyümölcs?” Nem akarnék messzemenő következtetéseket levonni, de ez azért elgondolkodtatott. Itt nem merül fel kérdésként, hogy szerveződjünk-e közösségekbe. Ez a gondolat elemi szinten jelen van; nem kérdés, hogy a helyi közösségen belül szerveződünk. Tehát teljesen hétköznapi kérdés, hogy melyik zöldséget hozták a környékbeli földekről.
