Kívül tágasabb

Egy találó grafika kapcsán gondolkodtam el az elvárásokból épülő „ketreceinkről”. Ha visszaadjuk a rácsokat, lehet, hogy előbb feszültség, aztán tér nyílik. Köszi, Dóri, hogy megosztottad!

---

Van egy grafika, amin egy ember ketrecet épít maga köré, és a körülötte álló emberek adogatják be neki a rácsoszlopokat. A kép tetején ez a szöveg olvasható: „Más emberek elvárásaiból építed a saját ketreced rácsait.”

Az alábbiakkal toldottam meg a képaláírást:

„Viszont ha azokat, a kerítéspálcákat visszaadogatod az emberek kezébe, akkor egy idő után azt fogod látni, hogy lett egy kerítés köröttük, köztetek, és egyetlen dologban fogtok egyetérteni,
hogy kívül tágasabb. 🙂
Én meg tudom érteni azokat is, akik megmaradnak az elvárások alkotta korlátok között, mert minden egyes kerítéspálca visszaadást egy kemény döntés előz meg — ami miatt nem látszik,
hogy kívül bizony tágasabb. :)”

Ezúton is köszönöm Dórinak, hogy megosztotta velem ezt a posztot.

Arles, 2025. szeptember 26.

---

Roomier on the Outside

A striking graphic made me reflect on the “cages” we build from others’ expectations.
If you hand the bars back, there may be tension first — then space.
Thanks, Dóri, for sharing!

There’s an illustration of a person building a cage around themselves, while the people around them pass in the bars.
The text at the top reads: “You’re building the bars of your own cage from other people’s expectations.”

I added this to the caption:
“But if you start handing those fence bars back into people’s hands, after a while you’ll see a fence around them — and between you — and you’ll agree on one thing: it’s roomier on the outside. 🙂
I can understand those who stay within the limits built of expectations, because every single act of handing a bar back is preceded by a tough decision — which is why it isn’t always obvious that, yes, outside there’s more space. :)”

Once again, thank you, Dóri, for sharing this post with me.

---

Plus vaste, dehors

Une image percutante m’a fait réfléchir aux « cages » que nous bâtissons avec les attentes des autres.
Rendre les barreaux peut créer de la tension d’abord — puis de l’espace.
Merci, Dóri, pour le partage !

On voit une personne se construire une cage autour d’elle, tandis que les gens autour lui passent les montants.
Le texte en haut dit : « Tu construis les barreaux de ta propre cage avec les attentes des autres. »

J’ai ajouté ceci à la légende :
« Mais si tu rends ces barreaux de clôture aux mains des gens, au bout d’un moment tu verras une clôture autour d’eux — et entre vous — et vous ne serez d’accord que sur une chose : dehors, c’est plus vaste. 🙂
Je comprends aussi celles et ceux qui restent à l’intérieur des limites faites d’attentes, car chaque “restitution de barreau” est précédée d’une décision difficile — raison pour laquelle on ne voit pas toujours que, oui, dehors, il y a plus d’espace. 🙂 »

Encore merci à Dóri d’avoir partagé ce post avec moi.

---