2024. április 24. Avignon

Séta a Pápai palotában és környékén.

Hogyan éreztem magam a mai szerdai napon? Aludtam egy jó nagyot, ami azt jelenti, hogy kilenckor ébredtem meg, fél tizenegykor ki is másztam az ágyból, majd éppen sikerült elérnem a déli vonatot Tarasconban. Merthogy úgy döntöttem, ébredés után, hogy az avignoni pápai palotát fogom megnézni. Jó döntésnek bizonyult. Mire Avignonba értem, kissé ingerült voltam, mert a rollerben csak harminc energia maradt. Fogjuk rá a szélre, meg lapos volt a gumija; Avignonban fel is pumpáltam a kereket. Hazafelé az volt a szerencsém, hogy pont elértem az utolsó vonatot, aminek volt csatlakozása, így hazafelé nem kellett rollereznem. A nap zárásaként Maussaneben, a szomszéd faluban leszálltam a buszról a szokásos pizzériában. Kaptam egy akkora pizzát, ami nem fért rá a tányérra.

Amúgy, amúgy, jön, tetszett, tök jót sétáltam, ettem friss bagettet, ilyen kis kolbászkákat. Ha ez az új kedvencem, ezt múlt héten találtam.m cassis piacán ugyanezek a kis kis fűszerek fűszeres kolbász amit itt helyben csinálnak Magyarországon leginkább a Pick szalámi az lehajtani ezeknek a gyártási folyamatát csak máshogy vannak fűszerezve meg itt ezeket ilyen vékonyra csinálják tehát alapvetően is sokkal vékonyabb és sokkal szárazabb kolbász kell elképzelni viszont csinálnak ebből Ilyen csemege csemegézz piknik kiszerelést amik azt jelenti hogy ilyen ilyen nem ilyen ropi méretű és szélességű kis kolbászkák ilyen kis pár centis darabkák amiket eladnak egy zacskóba és akkor szerepelni magát mellé egy kis piknik Én meg lehet enni Belezúgtam. Imádom! Az a legjobb, amikor a piacon veszem, mert akkor ott lehet válogatni, hogy mindenféle ízből és fajtából adjak neki egyet-egyet. Hát most nem ez volt, hanem a Monoprix boltjában bementem, és ott vettem egy kis zacskóval. Meg éppen meleg volt a baguette. Tök jó! Ezt szépen el is majd mondom. Közben sétálok az egyetemi nyomda felé Avignonban. Mindig szeretek sétálni. Pedig ma már tudok szebb és kellemesebb várost, például Aix-en-Provence sokkal szebb. Azonban Avignon élhetőbb, és itt is nagyon szép. Szóval ez egy szép provence-i város, ahol jó sétálni, jó élni. Megvannak azok a szokásos helyek, amelyek miatt  a  imádom Provence régiót: tök jó a napfényes hangulata, és árban nincs annyira elszállva, mint a délebbi területek. Tehát élhető. Itt szívesen élnék.

Avignon a Provence nyugati szélén – egyúttal a Rhône folyó partján – lévő százezres lakosú város.  Külön tetszik, hogy  maga a belváros emberléptékű, ami annak köszönhető, forgalomcsillapított tott a negyed. Ez nem az az óváros, aminek az eleje…gyben a vége is; még nekem is kell egy 40 perc séta ahhoz hogy az elejétől a végéig elérjek, közben pedig sok izgalmas  inger ér. Egy napot simán el lehet tölteni csak az egykori vár falakon belül lófrálva.; mindeközben az autók nem túrnak le az útról, van hely a kétkerekűeknek is.  Egyébként itt is cirkál egy hat személyes kis minibusz.

Ha ajánlani kéne turistáknak akkor azt mondanám hogy ne a Pápai Palota múzeuma legyen az első a listán amit meg akarnak nézni ebben a városban, hanem inkább a maradék idejükben menjenek be. Persze természetesen, kellemes program megnézni egy palotát de ne számítsunk pápai hangulatra. Inkább változatos történelmi korlenyomatokra, nagyivű építészetre, árnyékos sétákra, sok lépcsőre.

Tizenkét euró a belépőjegy. Errefelé ez egy normál ár. Kaptam egy kis táblagépet, amivel meg lehetett nézni  a 3D bemutatókat, ami azért jó, mert a lepusztultnak látszó ódon falak közé könnyen és látványosan el lehetett képzelni, milyen volt itt az élet, amikor felhúzták a falakat. Merthogy ez az épületegyüttes csak nevében és méreteiben palota, a pompát azt ma már csak nyomokban lehet felfedezni. Nemes egyszerűséggel, úgy fogalmaznék, hogy az évszázadok alatt lelaktak a helyet, és a komplexum történelmét megismerve ez teljesen érthetővé válik. Bocs, nem vagyok történelemtanár, nagy vonalakban fogom mesélni: A tizenegyedik, tizenötödik század volt a kettős pápaság kora. Ennek az előzménye tömören annyi, hogy korábban nem tudtak megegyezni az érdekelt felek, hogy ki és hol üljön a pápai trónon, ezért lett egy pápa Rómában, egy másik pedig Avignonban. Miután – már a következő évszázadban – sikerült feloldani az ellentéteket, ismét Róma vált a mindenki által elismert pápai székhellyé.hellyé. Ezután az avignoni épületek célt vesztettek, a korábbi pápák által véghez vitt (amúgy nagyon látványos) építkezéseket beszüntették, de még az addig meg szerzett művészeti értékek megőrzésére sem volt többé igény. Nagyon – nagyon sok évvel később kaszárnya lett. Nos, képzeljünk egy fényűző királyi palotát és vele szemben egy egyszerű katonai laktanya diszíettségét és máris érthetővé válik, hova tűnt az egykori pompa és miért hívom az egészet lelakottnak. Szóval, ezért zseniális ötlet, a belépő mellé járó tablett. Ugyanis, amikor az utóbbi két évszázadban, felfedezték maguknak a régészek és velük együtt a turisták a helyet, akkor azt mondták a szakértők, hogy nem állÍtják helyre a pápaság kori fényűzést, hanem minden falat, azzal a korlenyomattal őriznek meg, ami éppen rajta van, merthogy minden évszázad történelmi emléke egyaránt fontos.

Valóban nagyon jó jól megépített épületről beszélgetünk volt egy idézet az egyik falon. „Ez a legszebb és legerősebb város ahol VAláhárá jártam. Amikor az ember egy palotára számít, nem egészen erre gondol; ez inkább olyan, mintha egy egyszerű várban jártam volna, amit tök jól be lehet járni. Mivel én szeretek mindent aprólékosan végignézni és megnézni, ezért nekem beletelt négy órába, mire végigjártam az egész komplexumot, de aki  nem akar mindent aprólékosan elolvasni, annak ez másfél órás program.  A múzeumon belül lévő egykori templomok (amik még lecsupaszított állapotukban is fenségesek) és kápolnák mellett van még a  palotán kívül látogatható katedrális.

Tehát én azt mondanám, hogy megnézni megéri, csak ne ez legyen az első, amit megnézel Avignonban. Ha Avignonban jársz, akkor menj be a pápai katedrálisba – annak a tetején van a csillogó arannyal bevont szobor.  Az efölötti domb a pápai kert, amit nem szabad összetéveszteni a pápai palotán belül lévő palotakerttel, amit most újítottak fel, és külön nyolc euró oda a belépő.

Tehát még fölötte van a pápai palotának egy park, amit a panoráma miatt megéri megnézni.gnézni.egnézni.ni. Még annyi, hogy ott le lehet ülni; mert ugye jellemzőek ezekre a turistás városokra, hogy kevés az olyan ülőhely ahova az ember tényleg le is tud ülni mert vagy foglaltak vagy az a kevés ami elérhető, az is mocskos.

Szóval, ha már itt vagyunk a belváros feletti parkban, érdemes egy kicsit megpihenni és körbenézni. Tényleg bámulatos a panorámája.

Majd onnan lehet lefelé jönni és barangolni az óvárosban. A pápai palota előtte a tér gyszerűen tök jó. Habár, hogy nyolc euró is elkérnek egy olcsó az olcsóbb söréert, de annyira jó ott létezni a napfényben. Tudom ez amolyan bohókás, csak úgy létezni valahol; az ember kiül hallgatja az utca zenészeket, nézi a tömeget és gyönyörködik az épületekben. 

Ha továbbra is lefelé jövünk a lejtőn – haladva  a tömeg után –, akkor  a városháza előtti térre érkezünk (ez a Place de l’Horloge). Ott van az Opera, rengeteg étterem – némelyik színpaddal; itt jókat lehetett kajálni, mindig jó a hangulat; ez egy igazi vásári forgatag. 

Haladjunk egyenesen tovább – lefelé a tömeg után. A Rue de la République tekinthető a város főutcájának is. Ez bevásárlóutcaként is funkcionál. Az utcai fesztiválok idején teljes egészében le van zárva. Ha valaki szeret shoppingolni, akkor itt mindenképp végig kell haladnia. Én nem ezért ajánlom, hanem mert jobbra-balra fölfelé nézve gyönyörű épületeket látunk. E hosszú egyenes utcának a legvégén van a központi vasútállomás, most renoválják egy nagyon szép épületté.  Amúgy az utca végén van a prefektúsi központ, amit Magyarországon kormányhivatalnak neveznénk. Azért érdekes, mert ennek picit más a stílusa. Ez inkább egy neoklasszicista épület, szemben a provanszi, hosszú ablakos, csupa mészköves gyönyörűségekkel szemben. Nos ezzel a fő utcával párhuzamosan, de ezektől balra felfelé, is vannak klasszik provanszi utcák. Ezek a sétálóövezetek telis tele vannk zsúfolva üzletekkel, kirakodóvásárokkal, éttermekkel, romantikus terecskékkel. Aki itt végigsétál megismeri a helynek az építészetét és jellegzetességeit.

ENekem a sétáló övezetnek a része a piac, amit azért is érdemes megnézni, mert a főhomlokzata növényekkel van beburkolva. Kettőig van nyitva. Be kell menni és végigkóstolni mindent, bele kell szagolni az összes fűszeres edénybe. Maga lesz a boldogság.
Távozzunk a piac csarnokából a hátsó ajtón, balra kanyarodva találjuk a kedvenc utcámat. Ez egy patakparti utca, ahol vannak egykori malmok kerekei is. Igazi macskaköves sétány, az a fajta, ami nincs megcsinálva a talaj sík egyenesre; konkrétan köves az utca, még rollerrel sem merek rajta végiggurulni; de olyan jó a hangulata, hogy megéri a macska-köveket is. Tele van mutatványosokkal, kiülős részekkel, művészekkel.  Főleg nyár elején, amikor tele van fesztiválokkal.

Nagyjából a pápai palota és a Place de l’Horloge mögötti részen kell keresni az egyetemeket. Ezen a környéken is mindig jó a hangulat, de kicsivel kisebb a nyüzsgés, mint a fő utcán, ja és kevesebb az autó és több a zene. 

A napnyugtát a Pápai birtok teraszairól jó nézni, ám mielőtttt indul a nap, a folyó parton a legszebb a hajnal. Menjünk át a tulsó parti sétányra, oda, ahol a kemping is van.  Kora hajnalban még jól látszanak a kivilágított pápai területek és az avignoni híd (Pont d’Avignon) ami annak az egyik látványossága a városnak. Ez az az átkelő, amit minden izmos az árvíz elsodort, aztán egyszer csak Úgy döntöttek a helyiek hogy nem is építik vissza. Egyes túristák imádnak kisétálni a híd megmaradt felére. EGyébként a Pápai kert alól indul egy utcáska, ami kivezet a híd maradványra, de szerintem fentről jó a panoráma meg ugye a folyóról – még pedig az előbb említett a kemping felőli sétányról.

Mit lehet még Avignonban látni? Például el lehet menni a villamosokkal a város szélére, ahol jókat lehet sportolni és vásárolgatni. A város körül, nagyszerűeket lehet túrázni – például.  Egyébként a város szélén áll meg a TGV extrán gyors vonata, de ugye mit mondtam, a főpályaudvar az bent van az a város magban.
Az óváros, az ami a régi városfallal konkrétan le van határolva, ezen kívül fut egy körút amin megy például egy villamos is.
Szóval, ezen a körúton van a vasútállomás (Gare centrale) és rögtön mellette a busz állomás is (Gare rutiére PMR). Nemrégiben ezt is szépen felújították, érdemes egyet körbesétálni mert nagyon jó a hangulata – akár az egész városnak.