Együttélés a Mosogatóhellyel

Összességében tehát, a hétköznapjaim változatosak és néha kissé bosszantóak. Bár igyekszem megtanulni elfogadni a problémákat, még mindig nehezemre esik nem dühösnek lenni. Remélem, hogy a következő napokban kevésbé lesznek bosszantó tényezők, és sikerül majd jobban élvezni a mindennapokat.

Fél hatkor felébredek; kedden és szerdán is. Pedig, előző este tízkor már aludtam. Ha már így alakult, felkeltem blogot szerkesz­teni. Lehet minden napra beállítom a hatos ébresztőt, hisz jelen állás szerint csak két nap csörög kilenckor az óra, a többi napon, a jövő­ben, hétkor fogok kezdeni.

A kedd, szerda a mosogatás napok. Előre és utólag is ingerült vagyok. Le van amortizálva ez a mosogató hely. Egyszerűen, igénytelen volt a karbantartás. Így nehéz jó munkát végezni. Szerda estére már megtanulok együttélni a problémákkal: beletörődök, hogy a mosogatógépbe nem tudok tiszta vizet tölteni. Már nem reklamálok. Szerda délelőtt kijött a szakszerviz. Megállapították, hogy hibás a gép, majd elmentek. Ezek után, már mindent szó nélkül hagyok, beletörődők. Csak az a baj, hogy nem tudok nem dühösnek lenni az ilyenek miatt.

Délután jól esik az órás alvás. Valamivel kellemesebb a levegő a szobában , amióta megérkezett a kis páramentesítőm; egy kicsit még fülledt a levegő. Nem érdekel, ha belátnak, amikor nem süt ide a nap (délre néz az ablak), akkor nyitva hagyom az ablakot, hogy legyen esélyem egy kis friss levegőre.

Nagyjából ennyi izgalom történt két nap alatt. Nem vagyok vidám; azért mert meg tanulok együtt élni a mosogatóhely problémáival, még nem tudom ignorálni őket. Emiatt fárasztó ez a két nap.

Les Baux, 2024. augusztus 28. szerda