2023 szeptember 17.

September 17, 2023, Sunday

I’ll start with Saturday night when I found out that the Avignon market is also on Sunday morning. It was already past midnight when I returned from rollerblading. Z and I had a little snack party, then we decided to take the first bus. The alarm rang at six, but we postponed the early wake-up and our trip to Avignon. In the morning, we went to the flea market in the neighboring village. It’s not a big market, but still interesting. The plan was to have breakfast, then take a bus to Arles and swim in the river. However, he found a bike. He paid fifty euros for a racing bike, which we estimate could be worth five hundred euros. A cyclist told him that just the front wheel is worth more than fifty euros. Z immediately jumped on the saddle and galloped back to the hotel. I bought a flower, which I hope will still be alive in the shady room until the end of November. After lunch, we set off again towards Arles. We stopped halfway in Fontveille. There was also a flea market there. It was a larger, bustling market. Full of exciting things. We talked about how if we had a house, we could furnish it here. I don’t have a home, I just bought a shirt, a polo, and a belt for ten euros. It’s a ridiculously low amount. To my biggest surprise, Z bought water at the store!

In Arles, we arrived at the end of the rice festival. The main street was full of tents, vendors. We saw car, dance, traditional costume, and sports demonstrations among them, and in total, we found two tents about the famous Camargue rice. We didn’t understand the concept, but the atmosphere was excellent. It was already late afternoon, so after a beer and a walk in the city center, we headed back. Halfway, in Fontvieille, we stopped. We had dinner from the previously purchased cheeses and salamis. Z was on his fifth beer, I was on my second. It’s a big achievement for him to only drink five beers until eight in the evening. If he drank only this much every day, there would be no problem. Cycling occupied his mind. And well, I could hardly keep up with my rollerblades at the store where he bought beer. In the remaining part of the journey, I had to motivate him. He was tired. It was a good day. You can do great activities with Z if he doesn’t drink. He’s a fantastic conversation partner until the fifth beer.

At lunch, the hotel managers explained that they want to close the Fontvieille worker accommodation. For me, this means that I won’t have a separate room until November. I have to live with an alcoholic. On the other hand, Bea will move into the neighboring room. Among other things, I wanted to come here in the summer to make it easier for me to move on after the rejection. Now she’ll be here again – unless she quits by then. I can’t accuse the hotel managers of being incorrect, because – you see – my contract mentions a bed, not a room. But I definitely accuse them of lying! Every single time they promised that I would only have to share the room for two weeks – they knew very well that I was on the verge of quitting. How much easier it would have been if in May they had said: this is a dormitory, get used to it.

17 septembre 2023, dimanche

Je commence par samedi soir, quand il s’est avéré que le marché d’Avignon a également lieu le dimanche matin. Il était déjà minuit passé quand je suis rentré de ma séance de roller. Z et moi avons fait une petite fête en guise de goûter, puis nous avons décidé de prendre le premier bus. Le réveil a sonné à six heures, mais nous avons repoussé le réveil matinal et notre voyage à Avignon. Le matin, nous sommes allés au marché aux puces du village voisin. Ce n’est pas un grand marché, mais il est tout de même intéressant. Le plan était de prendre le petit déjeuner, puis de prendre un bus pour Arles et de nager dans la rivière. Cependant, il a trouvé un vélo. Il a payé cinquante euros pour un vélo de course, que nous estimons valoir cinq cents euros. Un cycliste lui a dit que rien que la roue avant vaut plus de cinquante euros. Z s’est immédiatement mis en selle et a foncé de retour à l’hôtel. J’ai acheté une fleur, que j’espère voir vivre dans la chambre ombragée jusqu’à la fin novembre. Après le déjeuner, nous sommes repartis en direction d’Arles. Nous nous sommes arrêtés à mi-chemin à Fontveille. Il y avait aussi un marché aux puces là-bas. C’était un marché plus grand et animé. Plein de choses intéressantes. Nous avons discuté du fait que si nous avions une maison, nous pourrions la meubler ici. Je n’ai pas de chez-moi, j’ai juste acheté une chemise, un polo et une ceinture pour dix euros. C’est une somme ridiculement basse. À ma plus grande surprise, Z a acheté de l’eau au magasin!

À Arles, nous sommes arrivés à la fin du festival du riz. La rue principale était pleine de tentes, de vendeurs. Nous avons vu parmi eux des démonstrations de voiture, de danse, de costumes traditionnels et de sports, et au total, nous avons trouvé deux tentes parlant du célèbre riz de Camargue. Nous n’avons pas compris le concept, mais l’atmosphère était excellente. Il était déjà tard dans l’après-midi, alors après une bière et une promenade dans le centre-ville, nous sommes rentrés. À mi-chemin, à Fontveille, nous nous sommes arrêtés. Nous avons dîné avec les fromages et les saucissons préalablement achetés. Z était sur sa cinquième bière, moi sur ma deuxième. C’est une grande réalisation pour lui de ne boire que cinq bières jusqu’à huit heures du soir. S’il ne buvait que cette quantité chaque jour, il n’y aurait pas de problème. Le cyclisme occupait son esprit. Et puis, je pouvais à peine le suivre en roller jusqu’au magasin où il achetait de la bière. Dans la partie restante du voyage, j’ai dû le motiver. Il était fatigué. C’était une bonne journée. On peut faire de super activités avec Z s’il ne boit pas. C’est un partenaire de conversation sensationnel jusqu’à la cinquième bière.

Au déjeuner, les directeurs de l’hôtel ont expliqué qu’ils voulaient fermer le logement des travailleurs à Fontvieille. Pour moi, cela signifie que je n’aurai pas de chambre séparée jusqu’à novembre. Je vais devoir vivre avec un alcoolique. D’autre part, Bea emménagera dans la chambre voisine. Entre autres, j’ai voulu venir ici cet été pour faciliter la transition après le rejet. Maintenant, elle sera de retour ici – à moins qu’elle ne démissionne d’ici là. Je ne peux pas les accuser d’être incorrects, car – vous voyez – mon contrat mentionne un lit, pas une chambre. Mais je les accuse certainement de mentir ! À chaque fois, ils ont promis que je devrais partager la chambre seulement pendant deux semaines – ils savaient très bien que j’étais sur le point de démissionner. Ça aurait été tellement plus simple s’ils avaient dit en mai : c’est un dortoir, habituez-vous.

2023 szeptember 17. varásnap
Szombat éjszakánál indítom, amikor is kiderült, hogy az Avignon piac is vasárnap reggel van. Ez, már éjfél után derült ki, Addigra értem vissza a rollerezésből. Z-vel még csaptunk egy uzsonna partit, majd úgy döntköttünk, az első busszal útnak indulunk. Csörgött hatkor az ébresztő de elnapoltuk a korai kelést és Avignont. Délelőtt Bolhapiac a szomszéd faluban. Nem túl nagy vásár, mégis érdekes. A terv az volt, hogy reggelizünk, majd busszal tovább megyünk Arlesba és fürdünk a folyóban. Azonban talált egy biciklit. Ötven eurót fizetett egy verseny kerékpárért, ami becslésünk szerint ötszáz eurót érhet. Egy biciklista bácsi azt mondta, csak az első kerék többet ér, mint ötven euró. Z azonnal nyeregbe pattant és vissza vágtatott a hotelbe. Én vettem egy virágot. ami reményeim szerint november végéig még az árnyékos szobában is élni fog. Ebéd után ismét útra keltünk Arles irányába. Félúton megálltunk Fontveilleben. Ott is bolha piac volt. Ez egy ngyobb nyüzsgő vásárt jekentett. Tele izgalmas dolgokkal. Azt beszélgettünk, ha lenne házunk, akkor itt be is lehetne rendezni. Nincs otthonom, csak inget, polót és övet vettem tiz eurért. Nevetségesen alacsony összeg ez. Z, a legnagyobb meglepetésemre, vízet vett a boltban!
Arlesban a rízs fesztivál végere értünk be. A fő utca tele volt sátrakkal, árusokkal. Láttunk közöttük autó, tánc, népviselet és sport bemutatót és összesen két sátrat találtunk, ami a híres Camargue rizsről szólt. Nem értettük a koncepciót, de a hangulat kivánló volt. Már késő délutánra járt, úgyhogy egy sör és egy belvárosi séta után elindultunk visszafelé. Félúton, Fontvieilleben megáltunk. Megvacsoráztunk a korábban beszerzett sajtokból és
szalámikból. Z ekkor tartott az ötödik sörnél, én a másodiknál. Este nyolcig csak öt sört inni, az nála nagy eredmény. Ha minden nap csak ennyit fogyasztana semmi gond nem lenne. Lekötötte a gondolatait a biciklizés. Meg hát, a boltig – ahol sört vett- alig bírtam követni rollerrel. Az út hátralevő részében már motiválni kellett. Elfáradt. Ez egy jó nap volt. Szuper programokat lehet Z-vel csinálni, ha nem iszik. Szenzációs beszélgető partner az ötödik sörig.

Ebédnél a hotel vezetők elmagyarázták, hogy be akarják zárni a Fontvieille munkás szállást. Ez rám nézve azt jelenti, hogy nem lesz külön szobám, novemberig. Egy alkoholistával kell együtt laknom. Másrészt, igy Bea be fog költözni a szomszéd szobába. Többek között azért is akartam a nyáron eljönni a Fontvieille munkás szállóról, hogy könnyebb legyen tovább lépnem a kikosarazás után. Most megint itt lesz – hacsak fel nem mond addig.
A hotel vezetőket inkorrekt magatartással nem vádolhatom, hisz – ugyebár – a szerződésemben ágy szerepel, nem pedig szoba. Hazudozással viszont nagyon is vádolom őket! Minden egyes alkalommal azt igérték, hogy csak két hétig kell megosztanom a szobát – tudták jól, hogy a felmondás határán állok. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha májusban azt amondják: ez egy kollégium, szokd meg.