2024. március 28.
Hosszú ez a húsvét. | This Easter is long. | Cette Pâques est longue.
After another two days of rest, back in the kitchen.
Today I’m thinking about which day to write my resignation letter. I’m just waiting for the evening. The series of Easter celebrations starts today in Arles. However, we have a nice long day ahead of us.
I worked eleven and a half hours today and it does not console me that I worked the least among the kitchen staff. No one counts these overtime hours, and no one will give them back.
I hate this kitchen. I don’t understand what the chef says, he’s a jerk to me, he laughs at the boy washing the dishes, who is a little autistic, he asks for things I can’t fulfill, nothing extra, just make the staff lunch, cook the menu. How and from what?! I’m just a helper. I don’t want to take on more than that right now!
It’s cold in the evening, don’t worry, I’m going to Arles in a winter jacket. Tired. I still want to go. I want to move out. The atmosphere in the city is great, even though it’s only Thursday. I found a party in three places in the city center, one of them is in a church. I didn’t stay in the city for an hour, I was tired, and the parties were coming to an end.
I’m glad I came down, this little relaxation was good.
The trip home took two hours (eighteen kilo meters), but at least the scooter brought me home at this speed.
Après encore deux jours de repos, retour en cuisine.
Aujourd’hui, je réfléchis au jour où je dois rédiger ma lettre de démission. J’attends juste le soir. La série des célébrations de Pâques démarre aujourd’hui à Arles. Cependant, une belle et longue journée nous attend.
J’ai travaillé onze heures et demie aujourd’hui et cela ne me console pas d’avoir travaillé le moins parmi le personnel de cuisine. Personne ne compte ces heures supplémentaires et personne ne les restituera.
Je déteste cette cuisine. Je ne comprends pas ce que dit le chef, c’est un connard avec moi, il se moque du garçon qui fait la vaisselle, qui est un peu autiste, il demande des choses que je ne peux pas réaliser, rien de plus, juste faire déjeuner le personnel, préparer le menu. Comment et à partir de quoi ?! Je ne suis qu’une aide. Je ne veux pas faire plus que ça pour le moment !
Il fait froid le soir, ne vous inquiétez pas, je pars à Arles en veste d’hiver. Fatigué. Je veux toujours y aller. Je veux déménager. L’ambiance dans la ville est géniale, même si nous ne sommes que jeudi. J’ai trouvé une fête dans trois endroits du centre-ville, dont un dans une église. Je ne suis pas resté une heure en ville, j’étais fatigué et les fêtes touchaient à leur fin.
Je suis contente d’être descendue, cette petite détente a fait du bien.
Le voyage de retour a duré deux heures (dix-huit kilomètres), mais au moins le scooter m’a ramené à cette vitesse.
Újabb két nap pihenő után ismét a konyhában.
Ma azon gondolkozom, hogy melyik nap írjam meg a felmondásom. Csak az estét várom. Ma indul Arlesban a húsvéti ünnepség sorozat. Viszont, előtte van egy szép hosszú napunk.
Tizenegy és fél órát dolgoztam ma és engem nem vigasztal, hogy a konyhások közül én dolgoztam a legkevesebbet. Ezeket a túlórákat senki nem tartja számon, ezt senki nem fogja vissza adni.
Gyűlölöm ezt a konyhát. Nem értem, amit a séf mond, bunkó velem, kiröhögi a mosogató fiút, aki egy picit autista, olyan dolgokat kér, amit nem tudok teljesíteni, semmi extrát, csak csináljam meg a személyzeti ebédet, főzzem meg a menüt. Hogyan és miből?! Én csak egy segédmunkás vagyok. Jelenleg nem is akarok ennél többet vállalni!
Este hideg van, sebaj, téli kabátban megyek Arlesbe. Fáradtan. Akkor is menni akarok. Ki akarok mozdulni. Hatalmas a hangulat a városban, pedig még csak csütörtök van. Három helyen találtam bulit a belvárosban, az egyik egy templomban van. Egy órát sem maradtam a városban Fáradt is voltam, meg a bulik is a vége felé jártak.
Örülök, hogy lejöttem jól esett ez a kis kikapcsolódás.
A hazaút két óráig tartott (tizennyolc kiló méter), de legalább hazahozott a roller ezen a sebességen.
