Nyugalom és Gondolatok

A nyugodt hétköznapok, a mindennapi kis dolgok, és a zűrzavarok közepette felmerülő kérdések egy tétova kalandot ábrázolnak, ami csak egy lépésre van a felfedezéstől.

---

• St. Rémy, 2025. július 2., szerda,

Mit érzek? Nyugalmat.
A mai mosogatás lehet, hogy fizikailag kicsit fárasztó, viszont teljesen stresszmentes.
Az edényekből és virágokból még nem, de az emberekből kezdek kiábrándulni. Úgy tűnik, az edények tartósabbak, mint némely emberi kapcsolatok – manapság. Talán, tányérok helyett embereket kellene jobban törödni?

Ma? Büszke?
A jól végzett munka öröme.
Arra lehetek büszke, hogy St. Rémy-ben vagyok épp? Azt, hogy egy ilyen festői városka koncert teraszán ülök, azt magamnak köszönhetem.
Ki másra lehetnék büszke? Tök egyedül élek.

Mit kívánnék annak, akivel ugyanezek történnek?
Bátorságot! Hogy merjen kicsivel bizonytalanabb munkára is váltani. Nincs vesztenivaló.

Tervek?
Remélem, még kilenc előtt elkezdődik a koncert – habár, ez itt nem szokás.
Holnap strandolni akarok. Péntekre megint megígértem, hogy Marseille-ben leszek egy próbanapon.

Mire van szükségem?
Pihenésre!

Hála?
A sorsnak, a szerencsének. Egyikben sem hiszek.
Sok a gond, de mégis szerencsésnek érzem magam.

Komfort zóna?
Valami apróságot ki kellene találnom. Ötletem sincs.

Mik történtek?
Tegnap felbicikliztem Arles városba, csak hogy menjek valahova. Ittam egy sört, jól esett. Ma hasonló okból St. Rémy-be jöttem.

Múlt héten, öntözés közben lelocsoltam a tartalék telefonom. Miért van az ablakban? Mert mostanában internet router-ként funkcionál. Azóta berozsdásodott a töltő csatlakozó. Rendeltem egy vezeték nélküli töltőt harminc euróért.

Néhány idézet ?
„Megint az ördög van hatalmon, és nem tudsz olyat írni, aminél a valóság ne lenne borzalmasabb.”
Buksó című podcast műsor.
„Miért most élünk épp, s nem valami éppelméjű korban?”
Lackfi János: Bejgli köztársaság.