!!!Budapest, 2023 december 25.

Frusztrációk | Frustrations

Good morning from Budapest! It’s December 25th, 2023 and I woke up feeling refreshed.
It’s December 25th, 2023 and I woke up feeling refreshed. Unfortunately, the bathroom is currently occupied, so I’ll skip my morning shower for now.
While it’s not typical to have goulash soup and bonfire dessert for breakfast in Hungary, I’m excited to try something new and different. It’s interesting how I don’t refer to my homeland as ‘home’.
I’m not particularly eager to go to the country as I find it hard to catch the train and I’m not really in the mood for this visit. However, as soon as I reach Balatonvilágos, I find myself glued to the window like a newborn tourist, filming the beautiful lakeshore. Despite not having reached my destination yet, my brother is already inviting me to stay over and I’ve already promised my father I’ll be at his place in the afternoon. It’s been nine months since I last visited my grandfather’s living room, and just an hour after my arrival, my brother and his daughter show up. Although I live over a thousand kilometers away from my parents’ house, my brother and niece live just nine kilometers away and are always ready to help out when our father needs it. I’m so grateful for their support, especially since they sometimes take care of him. While I may not be able to help my parents as much as I’d like, it’s comforting to know that they have such wonderful support nearby.
Yesterday, when I arrived in the country, I had a really pleasant experience on the bus. I could understand every word clearly, which was a relief as I didn’t have to constantly translate in my head. However, this afternoon I had an unpleasant experience on the bus. I understand that in this country this kind of behaviour is perfectly normal, but I come from a country where respect starts earlier. It seems like many people are frustrated here. When I tried to explain myself, the driver still didn’t seem to understand me. It all began when I was waiting for a good bus and he asked me unkindly to move to the back of the queue. I noticed that everyone was feeling frustrated. The bus driver seemed to have misunderstood me when I said I didn’t want to hurt him. He thought I wanted to attack him. Maybe it’s best if I don’t speak to anyone. Everyone here seems to be easily agitated.
Like yesterday at the restaurant, it took me 30 seconds to calm down the overwhelmed barmaid. It’s no wonder she’s feeling exhausted, she’s been getting abuse all day. No one even seems to acknowledge her hard work. In fact, I understand the bus driver’s frustration, but I don’t want to cause any harm either. Maybe if he wasn’t too stressed…
I arrived at my father’s and had a lovely chat with him. Then we went over to my brother’s house where my dad joined us, even though he had mentioned to me that he didn’t want to go. Then we went over to my brother’s house where my dad joined us, even though he had mentioned to me that he didn’t want to go. However, when his grandson called, there were no more objections.
Hey! I heard that your bro finally moved into his new house! It’s a big house in a really nice location, right? That’s great news! I bet he’s really excited about it. But overall, it sounds like a really amazing place! I noticed that he’s really into technology because everything is so modern, clean and sophisticated. Although, I did notice that some of the switches are a bit complicated to operate, which can be uncomfortable. I’m so proud of him for building such a beautiful house! We talked late into the night and I even slept there too.

Budapest, 25 décembre 2023.
Intéressant, j’ai bien dormi et je me suis réveillé tout seul. Cependant, la salle de bain est occupée par un groupe d’Asiatiques, je renonce donc à la douche matinale.
Même en Hongrie, il n’est pas habituel de prendre une soupe de goulasch copieuse et un dessert de feu de joie pour le petit-déjeuner, mais ici, j’aurai quelque chose que je n’ai pas à la maison. Oups, c’est bizarre : je n’utilise pas le mot « maison » pour parler de mon pays d’origine.
Je ne suis pas pressé d’aller à la campagne. J’ai du mal à prendre le train. Je ne suis pas d’humeur à faire cette visite. Pourtant, à Balatonvilágos, je m’accroche à la fenêtre comme un touriste nouveau-né. Je continue à filmer les rives du lac. Mon train n’est pas encore arrivé à destination que mon frère m’appelle déjà pour dormir chez lui. J’ai déjà promis à mon père d’être chez lui dans l’après-midi. Une heure après mon arrivée, mon frère et sa fille apparaissent dans le salon de mon grand-père. Je n’étais pas venu depuis neuf mois, eux depuis trois, j’habite à mille deux cents kilomètres de la maison de mes parents, ils habitent à neuf kilomètres. Pourtant, si mon père a besoin d’aide, ils sont là. Je leur suis reconnaissante car ils s’occupent parfois de lui. Je n’aiderai pas mes parents, même si j’en ai vraiment besoin.
Hier, lorsque je suis arrivée dans le pays, ma première expérience agréable a été dans le bus : Je pouvais comprendre chaque mot clairement, je n’avais pas besoin de traduire constamment dans ma tête. La première expérience désagréable a eu lieu dans le bus cet après-midi. Je comprends que dans ce pays, ce genre de comportement grincheux est tout à fait normal, mais je viens d’un pays où le respect commence plus tôt. Ici, tout le monde est frustré. Ce chauffeur de bus n’a même pas compris l’expression « je ne veux pas lui faire de mal ». Tout a commencé quand je n’ai rien dit, j’ai juste regardé pour voir si j’attendais un bon bus, et il m’a dit méchamment que nous ne partions pas encore, allez à l’arrière de la file d’attente. Je vois que tout le monde est frustré. Ce chauffeur de bus n’a même pas compris ma réponse quand je lui ai dit que je ne voulais pas lui faire de mal. Il a cru que je voulais l’attaquer. Il vaut peut-être mieux que je ne parle à personne. Ici, tout le monde est colérique.
Comme hier au restaurant. Il m’a fallu 30 secondes pour calmer la barmaid débordée. Ce n’est pas étonnant qu’elle soit flegmatique, elle a été maltraitée toute la journée. Personne ne pense qu’elle est fatiguée. En fait, je me fiche de la frustration du chauffeur de bus, mais je ne veux pas la blesser non plus. Peut-être que s’il n’était pas trop stressé…
Je suis arrivée chez mon père, j’ai discuté un peu avec lui. Puis nous sommes allés chez mon frère. Mon père est venu, même s’il s’est plaint à moi qu’il ne voulait pas, mais quand le petit-fils a appelé, il n’y a plus eu d’objections.
Mon frère a finalement emménagé dans sa nouvelle maison, qui est grande et très bien située. On peut y voir l’amour de la technologie. Tout est moderne, propre et sophistiqué. Certains interrupteurs sont tellement compliqués à actionner que c’en est inconfortable. Je suis fier qu’il ait construit une si belle maison. Nous avons discuté jusque tard dans la nuit. J’ai dormi là aussi.

Budapest, 2023 december 25.

Milyen érdekes, jót aludtam és magamtól ébredtem. Viszont a fürdőszobát egy ázsiai csoport foglalja, így a reggeli zuhanyzótól eltekintek.

Még Magyarországon sem szokás reggelire tartalmas gulyáslevest és máglyarakás desszertet enni, viszont én itt olyanokat fogok enni, ami otthon nincs. Hopp, ez is furcsa: az otthon szót nem a szülőhazámmal kapcsolatban használom.

Nem sietek vidékre. A vonatot is épphogy élérem. Nincs kedvem ehhez a látogatáshoz. Ennek ellenére Balatonvilágosnál már úgy tapadok az ablakra, mint egy újszülött turista. Végig kamerázom a tópartot. Még be sem futott a vonatom a célállomásra, öcsém máris elszántan hív, hogy aludjak nála. Apámnak már megígértem, hogy délután nála vagyok. Megérkezésem után egy órával tesó és kislánya megjelenik a nagypapa nappalijában. Én kilenc hónapja nem jártam itt, ők három, én ezerkétszáz kilométerre lakom a szülői háztól, ők kilenc kilométerre. Mégis, ha apámnak netán segítségre van szüksége, ők vannak kéznél. Hálás vagyok vagyok, mert néha foglalkoznak vele. Én nem fogok a szüleim segítségére lenni, akkor sem, ha valóban szükség lesz rá.

Tegnap, amikor megérkeztem az országba, az első kellemes élményem a buszon volt: Tisztán értettem minden szót, nem kellett fejben folyamatosan fordítanom. Az első kellemetlen élmény, ma délután a buszon ért. Értem, ebben az országban ez a fajta mufurc viselkedés teljesen normális, de én egy olyan országból jövök, ahol a tisztelet, korábban kezdődik. Itt minden ember frusztrált. Ez a buszsofőr nem is értette azt a mondatot, hogy nem akarom bántani. Az egész ügy kezdődött, hogy még meg sem szólaltam, csak bámultam, hogy jó buszra várakozom e, ő meg nem kedvesen közölte, még nem indulunk, állják be a sor végére. Látom, hogy minden ember frusztrált. Ez a buszsofőr nem is értette a válaszomat, amikor azt mondtam neki, hogy nem akarom bántani. Azt hitte támadni akarom. Talán az a legjobb, ha nem szólok senkihez. Itt mindenki indulatos.

Például tegnap az étteremben is. Harminc másodpercembe került míg meg tudtam nyugtatni a túlterhelt pultos lányt. Nem csoda, ha flegma, hisz egész nap csak a bántást kapja. Senki sem gondol bele,hogy ő is fáradt. Valójában engem nem érdekel a buszsofőr frusztrációja, de bántani sem akarom. Talán, ha nem lenne túl terhelve…

Megérkeztem apámhoz, picit beszélgettem vele. Aztán átmentünk tesóm házába. Apám is átjött, pedig panaszkodott nekem, hogy nem akar, de amikor az unoka hívta, nem volt több ellenvetés.

Tesó végre beköltözött az új házába, ami nagyra nőtt és nagyon szép helyen van. Látszik benne a technológia imádat. Minden modern, letisztult és bonyolult. Néhány kapcsoló kezelése annyira bonyolult, hogy az már kényelmetlen. Büszke vagyok rá, hogy ilyen szép házat épített. Éjszakáig beszélgettünk. Ott is aludtam.