események,  écritures manuscrites

Feria d’Arles: Tánc, zene és önismeret

A Feria d’Arles nem csupán bikafuttatásokról szól – ez a fesztivál a tavaszi életöröm, a közösségi tánc és az emberi kapcsolódás ünnepe. Egy hétvége, ahol a város minden szeglete színpaddá válik, és ahol a résztvevők önmagukat is új fényben láthatják.


20250417_223047

Csütörtök, 2025.04.17.

Feria, azaz ünnepségsorozat, ahol elvileg a bikákat ünneplik; valójában ez egy fiesta sorozat, ami esténként bodegában folytatódik. A bodega itt az éjszakai, szabadtéri mulatságra utal. Ilyenkor a város minden lehetséges helyén tánc és zene szól; az utcát pedig rezes, gitáros, ütős zenekarok járják.

A csütörtöki a bemelegítő nap. Az arénában inkább felvonulások, show-műsorok, bemutatók vannak. Éjszaka már üzemelnek a bodegák, de még nincs teltház. A püspöki palota udvarán retró zene szól, a Fórum téren, megint, a vendéglátó teraszok tetején áll a DJ pult, az asztalok, székek helyén már most is táncolnak. Itt holnap már több ezren fognak egyszerre önfeledten mozogni. A Trinitáriusok egykori templomában latin táncot tanítanak, a Wilson tér közepén simán csak utcabál van. A hatalmas piac tereit szolgáló Place de Gaulle öt sörsátrát már nem kerestem fel.

Péntek, 2025.04.18.

Naná, hogy ma sem hagyom ki a fiesta hangulatot! Délután már egy spontán fúvós koncertet élvezek. A napnyugta fényeiben, a folyóparton figyelem a fiatal bikák futását. A rögtönzött vidámparkban (ami az ötszáz méteres Lamartine parkolót teljes egészében elfoglalja) benevezek egy churros édességre. Séta közben megjegyzem, hogy a Voltaire tér három sátrát később még felkeresem. Előtte még végigtapsolok egy szabadtéri flamenco bemutatót.

Amúgy a Voltaire téren is jó a hangulat, de szűkös a tér, inkább átnézek az Arénához. Ja, azt nem is mondtam, hogy ma már több ember ünnepel az utcákon, mint amennyien a városban laknak. Nem, nem turisták, ez a helyiek és környékbeliek ünnepe. No és az sem rossz ötlet, hogy ezt mindig a húsvéti hétvégéhez igazítják. Az eredmény: a teljes óváros egyetlen, hatalmas fesztiválhelyszínné változik.

Nem véletlen, hogy a legendás helyszíneket még tegnap kerestem fel. Ma és holnap pedig a kevésbé populárisabb helyeket lesem. Most éppen az Aréna árkádja alatti retró partit. De mivel ez fedett, itt meg melegem van, ötven méterrel odébb van egy szabadtéri hely, ami nagyon bejön. Itt sikerült a rózsaszín (ez a fesztivál hivatalos színe) sál mellé egy szalmakalapot kunyerálnom. Ez a lemezlovas valami olyat tud, amit utoljára Jézus: az amúgy sánta férfi, a botját az égbe tartva táncol.

A tánc-terület mellett elhaladó, egykori, csinoska francia tanárnőm nem veszi észre, amint a tömeg közepén ugrálok. Viszont a pincér kolléganőm konkrétan nekem ütközik, amint a barátnőivel vonulnak egy másik helyszínre.

Hajnali egykor muszájból függesztem fel a táncrendet, holnap dolgozom. Miközben a parkoló (rolleren) felé sétálok, a République téren végignézem, ahogy egy madártollas kalapokkal ékesített fúvós zenekar tornáztatja, vonatoztatja a közönséget. A következő téren a szamba iskola brazil dobosaiba botlok; képzeljük el, amint negyven ütőshangszer egyszerre dobban.

Húsvét vasárnap, 2025.04.20.

Nos, a szombat esti buli hangulatát fáradtság miatt altattam. Kár, hogy napközben dolgozom, amúgy rengeteg érdekes program van nappal is. Én megint csak táncolni érkeztem – legalább pár óra erejéig.

Ez a mai este egyszerre bizonyítja, hogy képes vagyok emberekhez kapcsolódni, és azt is, hogy komoly kihívásokkal küzdök ezen a téren. Ugyanis volt olyan pillanat, amikor egyszerre két nő karolt belém. És immáron bizonyítékom van rá – néhány szívecskés rajz formájában –, hogy nem mindenki számára vagyok érdektelen. Ezeket másik két nő rajzolta a telefonomra, majd miközben nem jött ki hang a torkomon, megkérdezték, hülye vagyok-e, és továbbálltak.

Vajon hogyan kell kapcsolódni emberekhez? Mi akadályoz meg ebben? Nos, ezen kérdéseket még holnap sem fogom tudni megválaszolni, és ilyen irányú készségeimet sem holnap fogom fejleszteni, ugyanis a záró rendezvényeket inkább átalszom. Egyszerre érzem magam lemerültnek, kimerültnek és túltöltöttnek.

Küldök neked levelet 👋 a kézírásommal

Napról napra, kézzel írt levél.

Nem spammelünk!
További információért olvassa el adatvédelmi szabályzatunkat .