Lopott roller, elmaradt múzeum, új bringa

Amikor az élet keresztülhúzza a terveket, a séta is kalanddá válik. Egy elveszett roller, egy kihagyott esemény, és egy új elektromos bringa története – a hétvége, amikor minden másképp alakult.

---

Szombat, Múzeumok Éjszakája, 2025.05.17.

A Múzeumok Éjszakáján mégsem veszek részt, pedig nagyon készültem rá.

Lehet, jövő héten bosszúból mégis kifizetem a jegyet a Van Gogh Múzeumba. Merthogy a Múzeumok Éjszakáján itt nem kérnek belépődíjat.

Miért nem leszek jelen? Mert nem tudok a program után hazajönni.

Miért nem tudok visszajönni éjszaka? Mert ellopták a rollerem.

Csütörtök reggel tettem le. Időhiány miatt ezúttal nem a rendőrség parkolójában hagytam, hanem a Monoprix áruház előtt.

Péntek este már csak a szétfűrészelt lakatot találtam meg.

Mégis mihez kezdenek egy rollerrel, aminek leestek a gombjai, a riasztó blokkolja a fékeket, és hangosan sípol?

Szóval tegnap este négy órát sétáltam.

Az utolsó három kilométeren felvett egy srác.

A háromból a magyar bankszámlámon (van egy belga és egy francia számlám is) találtam plusz kétszáz eurót.

Az volt az első gondolatom, hogy ma délután veszek egy bringát vagy egy egyszerű rollert.

Ma reggel találtam a Decathlon sportbolt webáruházában egy akciót: elektromos bringát adnak ezer helyett hatszáznegyven euróért.

Mivel ott is van már bőven vásárlói előzményem, kezdésként elég százhatvan eurót fizetnem, a többit a következő három hónapban várják.

Szóval, lesz egy jó áron, belépő kategóriás elektromos bringám, amit két hét múlva hoznak.

Cserébe le kellett mondanom arról, hogy a régen várt Múzeumok Éjszakájáról az új járgányommal érkezzem haza.

Reggel az volt a gondolatom, hogy ha magán, az este hatkor kezdődő eseményen nem is tudok részt venni, délután bemegyek a városba.

Csak úgy, hogy menjek valamerre.

Viszont a munkában húsz perccel később végeztem, így gyalog már nem értem volna el a buszt, csak futva.

Inkább lesétáltam a szomszéd faluba.

Iszom egy sört, kiülök a fűbe, olvasok, naplót írok.

Érdekes, nem estem kétségbe, amikor láttam, hogy szétfűrészelték a lakatot.

Annyit mondtam magamban, hogy jó, akkor séta közben felbontom a pastis italt, amit vettem.

A pastis Marseille régió pálinkája.

Óránként egy kupicával ittam belőle.

A pastist azért vettem, mert jó hatással van a gyomorpanaszaimra – akárcsak a pálinka, fontos, hogy kis mennyiségben.

Ha két pohár nem segít, akkor a harmadik már biztosan ront a helyzeten!

Amikor már nem tudok mit kezdeni a gyomorpanaszokkal, akkor jön a gyógyszer, de elsősorban a természetes eredetű megoldásokat kedvelem; ezek közé tartozik a pastis is.

Egy üveg fél évig kitart.

Amúgy jót tett a séta.

Volt időm gondolkodni a jó levegőn.

Sokat és gyakran szeretnék még jó levegőn lenni.

Amúgy a – bukósisakkal együtt – hétszáz eurós kiadás nem kevés!

Nekem most minél több pénzt kellene gyűjtenem a várható költözés és munkahelyváltás miatt.

Ezzel szemben kifizetek egy elektromos bringát, és majd amikor költözöm, akkor annak a postaköltségét is.

Abban reménykedem, hogy olyat vettem, amit lehet üresbe tenni, ugyanis az elektromos bringák hátránya, hogy amikor lemerülnek, nagyon nehéz őket tekerni, mert a motort is pörgetni kell.

Ha nagyon-nagyon szerencsés vagyok, akkor ez olyan változat, amiben ki lehet kapcsolni a motort, és csak magát – az amúgy nehéz – bringát kell tekerni.

Normális ember dühöng, amikor a második rollerét lopják el.

De hát szerintem…

Ebben a mai világban…

Már semmi sem számít…