Monaco – két karneváli helyszín között
Egy délelőtti buszozás a Riviéra cukrászdáján át, ahol Èze a cseresznye, Monaco pedig maga a habos torta: legendás ország, ismerős díszletek között.
Mostantól, ha Forma–1-et nézek, nem csak a versenyt látom – hanem azt a kacskaringós, valóságos domborzatot is.
Monaco, 2025. március 2., vasárnap
Nizza, Cap Ferrat, Èze, Monaco, Menton – ez a sor minta az olasz határig.
Azért a lassabb buszt választottam, mert kíváncsi voltam Monaco belvárosára is.
Extraként kaptam Èze város panorámáját.
Èze városa a cseresznye a habostorta tetején, a Riviéra cukrászdájában.
Azért Monaco sem panaszkodhat.
Habár, ha nem tudom előre, nem veszem észre, hogy egy másik országban járok. Ugyanaz a földrajz, ugyanaz az építészet, ugyanazok a kirakatok.
Az érzés, ami számít: hogy olyan földön járok, amiről legendák szólnak.
Végtére is ezért jöttem. Olyan aszfalton járok, amit amúgy csak Forma–1-es TV-közvetítéseken látni.
El sem tudom képzelni, mennyire borul fel a város közlekedése az autóversenyek idején.
Ez a városállam egyik ütőere.
Mondanám, hogy a távolságok lesétálhatóak…
…lennének egy sík vidéken.
Fél órát sem kanyargunk Monte-Carlo útjain és kikötőjében, de ez idő alatt is van alagút, viadukt, hegymászás és szerpentin.
Persze, hogy vicces egy sima helyi busszal egy Forma–1-es útvonalat bejárni; szóval csak elképzelem, hogy ha ez így is élmény (például a táj, a kanyarok, emelkedők miatt), akkor milyen lehet itt profi technikával és tudással végigmenni.
Ezek után már nem fogok unalommal gondolni a Monte-Carlo-i Forma–1-es futamra.
És milyen maga a város? Kicsit olyan, mint Nizza: fényűző, gyönyörű, hibátlan – természetesen.
Maximum annyi, hogy Monaco belvárosának egy bizonyos részén jóval több a magasház.
Nem tudom, Menton mennyire lesz más – az már az olasz határ.
https://www.flickr.com/photos/lvarga/54366209468/in/album-72177720324807349/
Karneváli lecsengések - tüzijátékkal
