Ízek és élmények körútja

Salon de Provence, 2024. május 28.

Olyan jó ez a bor, nem akarom leengedni a nyelvemről! Érezni akarom egész nap, mint a szőlőt szüretelő kislány csókját a hajnal után. Néha egy falat elég ahhoz, hogy tudd, jó helyen vagy. Nevezzük is meg a helyet, ha már megihletett: Iki étterem terasza, a Nostradamus szobor mellett. Amikor az első csepp szósz után érzed, hogy örömtáncot járnak az ízlelőbimbóid. Nem örömtüzet, amit a túlzott fűszerekből raknak; hanem érzéki rumbára invitálnak. Barackos keksz a kávé után; ravasz figyelmesség, akár a rúzs a nyakon. Néhány óra múltán még mosoly ül a szájon. Emlékezem a csók ízére és a mámorító öntetre. Innentől minden barackos kekszről beugrik egy randevú az ízekkel. Mint ahogy minden rúzs után egy szüreti hajnal illata.

Amúgy, nem csak az ebéd volt jó a mai napban. Nem bántam meg, hogy reggel korán keltem: sétáltam a szomszéd faluban a piacon; tíz órakor már Salon városában voltam, ahol nem terveztem semmit, csak egy kiadós sétálgatást. Vásárolgatás lett belőle. Sétálgattam ebben a gyönyörű városban, és közben ebéd előtt és után benéztem pár butikba. Remek nyári nadrágokat és ingeket találtam. A végén egy hosszú, egy rövid nadrágot és egy polót vettem magamnak. A nap végét a honlapépítéssel zárom. Nem megy, nem értem, hosszú lesz, mire elkészülök vele. Jah és hogy teljes legyen a technikai gondok tárháza: az ebook olvasóm, megint megadta magát és lefagyott.