Új kihívások a láthatáron: munka egyedül és mesterséges intelligenciával

Az élet néha váratlan kihívások elé állít, és most egy ilyen helyzettel nézek szembe. A karbantartó távozásával holnaptól egyedül maradok a feladatokkal. Miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb segítség, még mindig maradnak kérdéseim az automatizálás hatásaival kapcsolatban. Kíváncsian várom, hogyan alakul mindez.

---

Ma közölte a karbantartó, hogy holnap dolgozik utoljára. Már tavasszal is fel akart mondani. Csütörtöktől egyedül dolgozom. Ez egy olyan kihívás számomra, amire nem biztos, hogy készen állok, de szembenézek vele.

Az egyedüli munka egyáltalán nem biztos, mert hétvégén érkeznek a tulajdonosok. Gyanítom, hogy felvesznek egy új karbantartót, én pedig jövőre is kétkezi segédmunkás leszek.

A mesterséges intelligencia egyre többet segít a honlap szerkesztésében. Lassan eljutunk arra a pontra, hogy csak az a szöveg az enyém, amit tollal írtam. Az lenne a végső célom, hogy a teljes folyamatot automatizálni tudjam, de ehhez még sokat kell tanulmányoznom a rendszerek működését.

Másrészt, a mesterséges intelligencia szépen beszerkeszti a rábízott piszkozatot, de közben elveszik a stílusom, a szavaim egy része, és a kézírásomból egy kellemes, hétköznapi szöveget csinál. Utálok nem kitűnni a sorból. Habár a szerkesztés folyamatát legalább annyira élveztem, mint a szöveg megírását, a felszabadult időnek jobban örülök.

Míg korábban egy órámba telt, hogy feltöltsek egy bejegyzést a netre, most tíz perc alatt kész vagyok vele, majd a maradék ötven percben könyvet olvasok.

Les Baux, 2024. október 15., kedd

Na, arra kíváncsi leszek, a mesterséges intelligencia hogyan szerkeszti át azt a szöveget, amiben róla írok. 🙂