Olimpiai láng party  

Ezek a napok fantasztikusak voltak, és már alig várom, hogy további élményekben legyen részem. Még ha néha kicsit botladozom is a munka és a szórakozás egyensúlyában, mindig találok valami szépet és különlegeset a napjaimban. A fényfestés és a zene mindig mosolyt csal az arcomra, és még a rolleremmel való kis kaland is igazi élmény volt. Úgy érzem, hogy ezek a pillanatok emlékezetesek maradnak, és én csak örülni tudok, hogy részese lehetek ennek az izgalmas és színes világnak. Hajnalban pedig még egy hullócsillagot is sikerült látnom, ami csak tovább növeli az örömömet és a reményt a jövőre nézve.

Arles, 2024.május 12.
Beszéltem magyar barátommal telefonon. Jópofa volt, elsőként közölte, be van rúgva. Neki is van egy el nem küldött üzenetem: Barátkozz meg az alkohollal! „Kedves alkoholizmus, én vagyok a főnök. A party hétvégén lesz, ma dolgozunk!” Visszahívott Gabriella, a tulajdonos barátnője. Mondta, hogy keresnek valakit helyettem a konyhán, engem pedig áthelyeznek a technikai területre. Ez a hír mindenképp reményt ad, talán mégsem kell új munkahelyet keresnem. Habár… A franciákra különösen igaz, hogy nem az a fontos, hogy mit mondanak, hanem, hogy mit csinálnak; nem csinálnak semmit. Este hatkor bemegyek a konyhára, ők meg rám csodálkoznak, hogy mit csinálok, este szabad vagyok. Ha esetleg délben közölték volna (és nem felejtik el), akkor már kora délután be tudtam volna menni a városba. Ma érkezett az olimpiai láng Arlesba. Pont a műsor végére érkeztem. Sebaj, majd az esti koncertre lemegyek. Akartam egy jót vacsorázni, de mindenhol teltház van. Tele a város emberekkel, helyiekkel. Beültem egy elegánsabb indiai étterem teraszára. Egy pohár (12,5 centiliter) az négy euró, az indiai ötért ad egy kis kancsót (25 centiliter). Jobban megéri. Ám, de mégsem, mert alig bírtam meginni. Egyébként a mangós csirke feltalálóját szentté kellene avatni. A Place Republique téren is sok volt a rendőr és a biztonsági, de nem zavaróak. Házi dj koncert volt a téren. Három dj a középső fél órás szett egy Kavinsky nevű producer. Most már tudom, hogy ez egy országos hírű zenész. Maga ez a házizene nem az én műfajom, de valahogy mégis sikerült a zenéket egymás után pakolni, hogy én is élveztem. Egy ilyen gyönyörű téren én biztosan csináltam volna egy fényfestést a múzeumi és templomi falakon. Nem panaszkodom, így is látványos volt a színpadi technika. Úgy bírta ki a roller hazáig, hogy kilenc kilométer per órás sebességgel jöttem, tehát majdnem gyalog. Azért van, ami kárpótol a két és fél órás út alatt. Madarak beszélgetését hallgatni a kellemes levegőt egyszerűen csodálatos. Láttam egy hullócsillagot. Szép napokat kívántam magamnak.