Kondor Vilmos: Az első Budapesti Olimpia

Egy izgalmas és fordulatokban gazdag olvasmány ez a Kondor Vilmos regény. Bár a történet megoldása picit furcsa volt számomra, azonban nem lehetett letenni a könyvet, mert végig izgalmas és váratlan helyzetekben gazdag volt. És bár a történet fikció, dühítő érzéseket keltett bennem, mert valós eseményekből merít. Vajon milyen humán értéke van a sportnak, ha a versenyzőket egyszerűen versenylovaknak tekintik? Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy mi is a valódi értéke a sportnak, és milyen hatással van az emberek életére.

2024. május 22. Könyvélmény

1944. október 16. Eddig a dátumig minden olyan, mint a történelem könyvek lapjain. Innentől viszont minden fikció. Biztosan fikció? Tulajdonképpen igen, de az ihletet egyéb, történelemkönyvekből merítette a szerző.

Az az előzmény, hogy a második világháború végén sikerül Horthy Miklós fiának külön békét kötni a nyugati hatalmakkal, melyek után Magyarország egy szabad, kapitalista ország lesz. A hatvanas évek végén Budapest Olimpiát rendez. Viszont egy verseny közben meghal az úszósport magyar állócsillaga – aki amúgy amerikai születésű. Van két szerelmi szálunk: az áldozat barátnője fontos szereplője a történetnek, és a magyar sztár nyomozó sem éppen magányos.

Modern szellemű főszereplő – nyomozónk ezúttal egy igen régi vágású öreg kopót maga mellé társnak. Kádár János ezúttal is a városi rendőrkapitányság gondterhelt vezetője. Ismételten járunk az alvilág határán létező Csepeli Szabadkikötőben, sőt még egy ráckevei kis szigeten is. Azonban az olimpia fő helyszínét esetünkben a Margit-sziget adja. Azért, a való életben is szívesen megnéznék egy olyan lakótömböt, ahol az összes fal, csupán két ember erejével mozgatható, és alatta egy teljes értékű park van.

Nekem ott kezdett érdekes lenni a cselekmény, ahol kiderül, hogy az áldozat halálát kémiai anyagok okozták. Innentől az egész hasonlít egy NSZK dopping botrány bonyolultságára. (Van az a pletyka, mely szerint az egykori vagány kelet-német olimpikon lányok, ma már barátságos öreg urak.) A mi esetünkben elsőre nem egyértelmű, hogy kit mi motivált, és az is ködös, ki és milyen információkkal rendelkezett. Szóval izgalmas olvasmány. Jah és a romantika: azért az jó buli lehetett azzal a szőke gyönyörű nővel a medencében a csillagos ég alatt, csak kettesben.

Bevallom, nekem a történet megoldása egy picit fura volt, bár az tény, hogy váratlan fordulatokkal teli. Próbáltam magam az elhunyt sportoló szerelmének a helyébe képzelni – aki maga is olimpikon. Nem tudom, mit csináltam volna a helyében. Nem lehetett könnyű neki. A csaj anyja viszont nekem is, az első pillanattól kezdve ellenszenves volt.

Azért kezdtem el olvasni ezt a könyvet, mert az előző Kondor Vilmos regény is tetszett. Azért nem tettem le az első bekezdés után, mert izgalmas volt. Fordulatokban, váratlan helyzetekben gazdag olvasmány.

Dühítő érzéseket keltett bennem. Mert habár fikció a könyv, de valós eseményekből merít. Dühítő, ahogy ezeket a sportolókat egyszerű versenylovaknak nézik. Dühítő, hogy sokszor magunk az NSZK sportolók sem tudták, milyen méregkoktélokat etettek velük. Vajon milyen humán értéke van a sportnak, akkor, ha a gyerekekből versenygépeket nevelnek, akiknek nincs élhető életük? Ez még mindig a sport szeretetéről szól?