Szabadnapos kalandok.

Ez a hétvége kalandos volt, habár néhány apró bakit elkövettem. A napozás és az úszás igazán felüdítő volt, bár legközelebb jobban odafigyelek a napvédő krémre. Az esti vacsora kiválóan sikerült egy kis helyi sörrel, és most már csak pihenéssel zárom a napot. Jó lesz visszanézni a képeket, és megírni a tapasztalataimat a blogra.

Marseille, 2024. május 22.
Reggelre megnyugszik a szél. Nem viharos, simán csak erősen fúj. Az új hálózsák kényelmes. A függőágy kifejezetten zavaró, hogy csúszkálok benne, de sebaj, még így is kényelmesen aludtam. Hajnali négykor ébredtem fel másfél órára, de nálam már az is nagy szó, hogy nem forgolódtam. Amúgy fél tízkor ébredtem. Mosakodás ásványvízzel (a többi, majd a tengerben.) „Sátor” bontás. Tizenegy után indulok el a Seména hegyről le a strandra, ahol a napomat kivánom tölteni. Nem jó ötlet: legközelebb nem délután háromig maradok, hanem pár órát, mert egy strandon ritkán van árnyék. Legközelebb másfél órás etapokat tervezek: napozás plussz úszás, utána séta mondjuk a hegyen a fák között utána napozás, úszás, majd enni valamit valahol árnyékban.
Csak este veszem észre, hogy vörös vagyok. Már megint. Háromkor visszasétálok a „tábor” helyre, ugyanis a rollert egy bokor alá kötöztem. Kár, hogy nincs jó áron csomagmegőrző, mert akkor a pályaudvaron hagynám, hiszen csak a hazaúton, a vasút után van rá szükség.
Dugóval együtt másfél óra alatt érek be a Castellane térre. Egyébként körbe van ­kerítve a tér; azt hittem már elkészült a gyalogosbarát verzió – habár arra kíváncsi leszek, hova terelik el ezt a sok autót.
Délután ötkor Francia­országban senki ne akarjon éhes lenni. Egy igazi francia vendég látós, csak délben és este főz. A Vapiano lett a megoldás. A qr kód segítségével történő rendelés meglepően egyszerű. Szarvasgombás, csirkés tésztában a csirkehús darabokat meg tudom számolni, de sebaj, mert összességében finom volt az étel. Viszont maga a hely… lelakott, kopott a padló, koszos a fala, enyhén piszkos az asztal. Sebaj. Jó a kaja, finom a sör, közben töltődik a telefon.
Nyolckor már az esti nap fényében rollerezek. Vacsorára bagett és szalámi a menü. Az esti blog szerkesztés és mindenféle rend rakás elnapolva. Addig olvasom a könyvet, amíg el nem fogy. Négy nap alatt a második Kondor Vilmos regény.