Néhány személyes gondolatfoszlány következik
Olvasás, kapcsolódás, negyven feletti test — rövid, nyers jegyzetek. Kérdések a figyelemről, a társaságról és a savas vacsorák utóízéről. Foszlányok, amelyek talán ismerősek.
Les Baux, 2025.10.02.
Akkor lettem újra olvasó, amikor rájöttem, hogy a világ pénzét is el tudom költeni könyvekre.
Az is jó, amikor megismétlem a korábbi élményeimet.
Úgy gondolja, hogy majd akkor, el kezdi élni az életét (ha házas lesz).
Pedig szerintem van élet előtte is és utána is.
Figyelek?
Valóban?
Hogyan kell?
Nem tudok kapcsolódni, de igényem van rá.
Egyedül jó vagyok, társsal jobb lenne.
Így negyven felett két alapvető változást fedeztem fel a testemben:
Megismerkedtem a fáradtság érzésével és a hasfájással.
Ha túl sok tejet iszom, mosdóba kell mennem; ha túl savas ételeket eszem, égni kezd a torkom is.
Hányingerem lesz, ha rosszindulatú emberek levegőjét szívom.
A francia idiótákra jobban hasonlítok, mint a magyar idiótákra.
Melyik diliház falán is olvastam, h “Hát itt senki sem normális?!”
Kívül vagy belül?
Shreds of Personal Thoughts
Reading, connection, and the post-forty body—short, raw notes.
Questions about attention, companionship, and the aftertaste of acidic dinners.
Fragments that might feel familiar.
I became a reader again when I realized I could spend the world’s money on books.
It’s also good to relive my earlier experiences.
He thinks he’ll only start living his life once he’s married.
I believe there’s life both before and after that.
Am I paying attention?
Really?
How?
I can’t connect, but I want to.
I’m fine alone, though I’d be better with a partner.
Past forty, I’ve noticed two basic changes in my body:
I’ve gotten acquainted with fatigue and stomachaches.
If I drink too much milk, I have to find a restroom; if I eat too many acidic foods, my throat starts to burn.
I feel nauseous when I breathe the air of malicious people.
I resemble the French idiots more than the Hungarian idiots.
Bribes de pensées personnelles
Lecture, lien et corps après la quarantaine — notes brèves et brutes.
Questions sur l’attention, la compagnie et l’arrière-goût des dîners acides.
Des fragments qui pourraient vous sembler familiers.
Je suis redevenu lecteur quand j’ai compris que je pouvais dépenser tout l’argent du monde en livres.
C’est bien aussi de revivre mes expériences passées.
Il pense qu’il ne commencera à vivre sa vie que lorsqu’il sera marié.
Pourtant, je crois qu’il y a une vie avant et après cela.
J’écoute ?
Vraiment ?
Comment faut-il faire ?
Je n’arrive pas à me relier aux autres, mais j’en ai le désir.
Seul, je vais bien ; avec un partenaire, ce serait mieux.
Passé quarante ans, j’ai remarqué deux changements fondamentaux dans mon corps :
J’ai fait connaissance avec la fatigue et les maux d’estomac.
Si je bois trop de lait, je dois aller aux toilettes ; si je mange des aliments trop acides, ma gorge se met à brûler.
J’ai la nausée quand je respire l’air de personnes malveillantes.
Je ressemble davantage aux idiots français qu’aux idiots hongrois.
Rövidke sztorik francia földről
