Délelőtt dolgoztam. Szokásos péntek, a szabadnapos, reggeles kolléga helyett megcsináltam az eper tortát, meg a gyümölcs tálakat. Nem ment jól, (de annyira rosszul sem); ezért nem leszek soha profi szakács, mert a teljesítményen nem állandó. Vannak jobb és rosszabb napjaim, mint általában az embereknek. Mintha valami művész alkat lennék. Ehhez hozzájött, hogy a cukrász séfünk szerelme – Tiffany – reggel ritkán dolgozik, tehát Brice hisztizett mindenért, de ez nem az én problémám… Estére szabadnapot kaptam. Már Arlesban vagyok, thai kaját vacsoráztam, most a foci Eb nyitó mérkőzése közben naplót írok. Talán táncolok még ma este – ha jó lesz a zene.
