2024. április 07.

Melltartóban állt előttem. | She was standing in front of me in a bra. | Elle se tenait devant moi en soutien-gorge.

On the radio show ‘In the Soul’, Endre Kadarkai discusses autism.

He explains that we all have autistic traits, but that does not necessarily mean we have autism.
Kadarkai also notes that individuals with autism tend to be more sensitive and may struggle to understand themselves.
This can be similar to the experience of feeling different from others, which may be something that has been present since childhood.
Additionally, Kadarkai mentions a UFO experience that one of his guests had. The phrase ‘neurodevelopmental disorder’ comes to mind. Hi there! I often find that there are things that come naturally to me, but others struggle with. Conversely, there are things that are easy for everyone else but prove challenging for me.
Have you ever wondered if the same applies in reverse?
It’s important to note that thinking in absolute values is not a disorder. We all have our unique ways of thinking and processing information. You may encounter some anomalies along the way, but that’s just part of the journey. It’s natural to question why we may feel different from others. For me, I’ve found that certain words and concepts can be applied to different contexts, which has been a valuable lesson. Over time, I’ve learned to think on multiple levels simultaneously. I find it puzzling when people are content with a single layer of meaning. However, it can take many years to fully interpret certain scenes on multiple levels.
To me, silence can be like a disco. When you have headphones that can handle three frequency bands simultaneously, three DJs perform on stage, and you can switch between their tracks using the headphone switch. I understand that the dance floor can be confusing, so I strive to find patterns and adjust the music accordingly. Meanwhile, you may not even be aware of the switch. Have you ever seen a UFO? I am perplexed as to why some people do not perceive what I do.
The symptoms include differences in self-regulation and difficulty sleeping. It’s possible that you might even mistake it for something else.
« They don’t perceive the world passively, their brains make predictions ». And really! Is it like when I think about something several times a day that it won’t be good (as it is happening), but I don’t say it because my environment at that moment doesn’t understand why the given process can become problematic.
« The orchid will not grow out of the asphalt on the steps of Mechwart Grove ». This is a beautiful and apt analogy. « It is a flower with high demands, but with a high level of thinking. You don’t expect it to grow well in the garden. You don’t even try… They can blossom… A typical nervous system is like a dandelion. He has the In Mechwart Grove, very nice. »
« Some things it’s very good at, some things it’s behind… We won’t find many non-autistic people among the members of the canteen. I am far from being a member of the canteen, but I specifically remember being in the top five in an intelligence test given to a group of eighty people.
« Most of the autistic people I meet are normal people… Infinitely sensitive people… The environment expects them to turn from orchids into dandelions ».
The question: « How do you change the fit between the individual and his environment? »
« The world is happening around me. » This is a very apt phrase!
« They like words to mean what we say one after another. »
If « There are ulterior motives and he should realise what he was thinking ». Well, that’s difficult.
« Hello, we don’t say that. » Ugh, how many times have I been told that? »
« You look other people in the eye because it suits you. » Why is this so difficult? « Because there are so many interesting little details. »
You are asked to « communicate with your face with your eyes… Go on! » … By the way, I can see it beautifully in films ». – Even if I don’t understand the words, I adapt to people by paying attention to so many small details. « In any case, my face leads a life separate from my consciousness. »
« List the things that make it less valuable. »
« The other person doesn’t start where I do.
« Talking without stakes. It doesn’t really work.
« If you don’t have a script of what to do, it’s uncomfortable. »
« I’m free to do it differently from the others and that’s OK. »
« Autism itself is not suffering, it is caused by social isolation. »
« I am not a lost neurotypical, I am a high functioning autistic person ».

I wouldn’t consider myself autistic, it’s not up to me to define it. But it was liberating to get to know myself in a way during the report. I edited the quotes to be true to me. I had to make minimal changes to the subjects’ words so that they could be interpreted in the extracted context.

A funny high school memory reminds me of the dangers of absolute thinking. Once, a girl removed her clothes in front of me and stood there in a bra. I assumed she must be cold or uncomfortable and needed to change. We then lay down in front of each other, and at six in the evening, I announced that I had to return to the dormitory for dinner. It wasn’t until years later that I realized what I had missed. Unfortunately, our relationship deteriorated after that encounter, and it took me years to fully comprehend what had happened. However, if the girl had expressed a desire to have a sexual relationship with you, I would have understood her intentions more clearly. In that case, I would have calmly explained that I had no prior experience but was open to exploring this with her. While the girl had mentioned sex before and after our encounter, I had failed to grasp her true intentions. I had trouble understanding the meaning of his sentences. However, I am grateful for this story because it serves as a great example that people can have different perspectives.
Moreover, I now understand the mechanism behind his behaviour, which allowed me to predict our breakup. We met after school, I looked at him, and the scene played out in my mind, which soon became reality. It was quite natural for me to foresee. At first, I didn’t understand why he was so interested in my previous experience. I thought others were also progressive.
I feel bad for causing stress and disappointment to a really nice girl. Looking back, I’m thankful to him because, even though it took a while, he taught me a lot of valuable lessons.

Dans l’âme – L’émission de radio d’Endre Kadarkai. Sujet, l’autisme.
« Nous avons tous des traits autistiques, mais cela ne veut pas dire autisme. »
« Ils sont plus sensibles. »
« Tu ne t’es pas très bien compris. » Est-ce comme quand je ne comprends pas pourquoi je suis différent des autres ? Depuis que je suis petit.
« Il a une sorte d’expérience OVNI. Ce qui vient facilement à quelqu’un d’autre ne lui vient pas facilement. » Est-ce aussi vrai dans l’autre sens ? Je pense souvent qu’il y a des choses que les autres ne voient pas, mais c’est tout à fait naturel pour moi. Parfois, il y a des choses qui sont un processus simple pour tout le monde, mais un défi pour moi.
« Quel est le problème avec moi ? »
« C’est une forme de neurodéveloppement. » Ce n’est pas un trouble.
« Il pense en valeurs absolues. » Eh bien, je pourrais en donner d’innombrables exemples ! « Vous rencontrerez constamment des anomalies. » C’est peut-être pour cela que la question se pose, pourquoi suis-je différent des autres interprètes ? Par exemple, j’apprends que certains mots et certaines choses peuvent être retirés et transférés dans un autre contexte. Au fil du temps, j’apprends et je dois réfléchir à plusieurs niveaux en même temps. Ensuite, je ne comprends pas pourquoi d’autres se contentent d’une seule couche de sens. Il faudra cependant de nombreuses années avant que je puisse interpréter certaines scènes à plusieurs niveaux.
Je pourrais comparer le silence à une discothèque. Quand tout le monde aura un casque capable de gérer trois bandes de fréquences en même temps. Il y a trois disc-jockeys sur scène et vous pouvez basculer entre trois notes différentes des trois disc-jockeys avec l’interrupteur du casque. J’essaie de comprendre la confusion de la piste de danse, j’essaie de chercher des schémas, donc je change les morceaux de musique. Pendant ce temps, les gens ne savent peut-être même pas qu’il y a un changement. Les gens voient des ovnis et je ne comprends pas pourquoi ils ne voient pas ce que je vois.
Les symptômes sont, par exemple : « Se manifeste par des différences d’autorégulation. » ou il y a « El – difficulté à dormir, je pourrais même le prendre pour ça ».
« Ils ne perçoivent pas le monde de manière passive, leur cerveau fait des prédictions. » Et vraiment ! Est-ce comme lorsque je pense plusieurs fois par jour à quelque chose qui ne sera pas bon (comme cela se produit), mais je ne le dis pas parce que mon environnement à ce moment-là ne comprend pas pourquoi le processus donné peut devenir problématique .
« L’orchidée ne poussera pas sur l’asphalte sur les marches de Mechwart Grove. » C’est une analogie belle et pertinente. « C’est une fleur avec de grandes exigences, mais en retour un haut niveau de réflexion. On ne s’attend pas à ce qu’elle soit plantée dans le jardin et elle y poussera bien. Vous n’essayez même pas… Elles peuvent fleurir.. . Un système nerveux typique est comme un pissenlit. Il a le In Mechwart Grove, très beau.
« Il y a des choses dans lesquelles il est très bon, d’autres où il est en retard… Nous ne trouverons pas beaucoup de personnes non autistes parmi les membres de la cantine. » Je suis loin d’être membre de la cantine, mais je me souviens précisément que j’étais parmi les cinq premiers lors d’un test d’intelligence mené auprès d’un groupe de quatre-vingts personnes.
« La plupart des personnes autistes que je rencontre sont des gens ordinaires… Des gens infiniment sensibles… L’environnement s’attend à ce qu’ils se transforment en pissenlits au lieu d’être des orchidées. »
La question : « Comment modifier l’adéquation entre l’individu et son environnement ?
« Le monde se passe autour de moi. » C’est une phrase très appropriée !
« Ils aiment que les mots signifient ce que nous disons l’un après l’autre. »
Quand « Il y a des arrière-pensées et il devrait réaliser ce qu’il pensait. » Eh bien, c’est difficile.
« Bonjour, nous ne disons pas ça. » Ugh, combien de fois ai-je eu ça »
« Ils regardent les autres dans les yeux parce que cela leur convient. » Pourquoi est-ce si difficile? « Parce qu’il y a tellement de petits détails passionnants. »
Ils vous demandent de « communiquer avec votre visage avec vos yeux… Allez-y ! » … D’ailleurs, je peux voir magnifiquement ses autres expressions faciales dans les films. » – KB, même si je ne comprends pas les mots, je m’adapte toujours aux gens, en prêtant attention à tant de petits détails. « Dans n’importe quel Dans ce cas, mon visage vit une vie séparée de ma conscience. »
« Énumérez ce qui le rend moins précieux. »
« L’autre personne ne commence pas par là où je commence. »
« Parler sans enjeux. Ça ne marche pas vraiment. »
« Si vous n’avez pas de scénario indiquant quoi faire, c’est gênant. »
« Je suis libre de le faire différemment des autres et ce n’est pas grave. »
« L’autisme en lui-même n’implique pas de souffrance, mais est plutôt causé par l’isolement social. »
« Je ne suis pas une personne neurotypique perdue, mais une personne autiste de haut niveau. »

Je ne penserais pas que je suis autiste, ce n’est pas à moi de définir ça. Cependant, c’était libérateur d’apprendre à me connaître d’une certaine manière pendant le reportage. J’ai édité les citations pour qu’elles soient fidèles à moi. Pour qu’il soit interprétable dans le contexte extrait, j’ai dû modifier au minimum les mots des sujets.

Une histoire drôle de lycée me rappelle la pensée absolue. La fille a enlevé ses vêtements devant moi et s’est tenue devant moi en soutien-gorge. Eh bien, il doit avoir froid, ou quelque chose de plus confortable pour lui. Je pensais. La suite de la scène, c’est que nous nous sommes mentis l’un en face de l’autre, puis à six heures du soir j’ai annoncé que je devais revenir au dortoir pour le dîner. Ce n’est que des années plus tard que j’ai réalisé ce que j’avais laissé de côté. Cependant, si la fille avait dit qu’elle voulait te faire l’amour, cela aurait été une information parfaitement compréhensible pour moi. J’aurais probablement répondu d’un ton tout à fait calme que je n’avais jamais fait cela auparavant, mais je suis très curieux et j’aimerais vraiment l’essayer avec vous. À partir de là, la relation s’est dégradée. Je n’ai compris ce qui s’est passé que des années plus tard. La fille a parlé de sexe avant et après cet après-midi, mais je ne l’ai pas comprise. Je n’ai pas compris le contenu sous-jacent de ses phrases. Aujourd’hui, je suis également reconnaissant pour cette histoire, car depuis lors, je peux l’utiliser comme une sorte de norme, un bon exemple pour que d’autres pensent différemment.
Oui et autre chose. Aujourd’hui, je comprends aussi quel est le mécanisme de fonctionnement, c’est pourquoi j’ai prévu comment il romprait avec moi. Nous nous sommes rencontrés après l’école, je l’ai regardé et la scène s’est déroulée dans mon esprit, ce qui s’est rapidement produit. C’était tout à fait naturel pour moi de prévoir. À l’époque, je ne comprenais pas pourquoi il s’accrochait autant au fait que je le savais d’avance. Je pensais que d’autres réfléchissaient également à l’avenir.
Je regrette seulement d’avoir causé de la douleur et de la déception à une fille vraiment gentille. De plus, rétrospectivement, je pense à lui avec gratitude car, même si des années plus tard, il a éclairé beaucoup de choses.

Lélekben – Kadarkai Endre rádióműsora. Téma, az autizmus.

« Mindannyiunkban vannak autisztikus vonások, de ez nem jár autizmussal. »
« Érzékenyebbek. »
« Te nem értetted magad igazán jól. » Ez vajon, olyan, mint amikor nem értem miért vagyok más, mint a többiek? Már kisgyermek korom óta.
,, Valamiféle ufo élménye van. Ami másnak könnyen megy, az neki nem megy könnyen. » Ez vajon fordítva is igaz? Gyakran gondolom, hogy vannak dolgok, amiket mások nem látnak át, de nekem teljesen természetes. Néha vannak dolgok, amik mindenkinek egyszerű folyamat számítanak, nekem pedig kihívás.
,, Mi velem a probléma? »
« Ez egy idegrendszeri fejlődési forma. » Nem rendellesség.
« Abszolút értékekben gondolkozik. » Nahát, erre szám­talan példát tudnék felhozni! ,, Folyamatosan anomáliákkal fog találkozni. » Talán, ezért is merül fel a kérdés, miért vagyok más, mint a többi?,, Lassan jön rá, hogy kontextuálisan másról van szó » Ez például hozzá segíthet ahhoz is, hogy megtanuljam a dolgokat többféle szem­pontól értelmezni. Megtanulom például, hogy adott szavakat, dolgokat, ki lehet venni és át lehet tenni másik kontextusba. Idővel megtanulom és muszály egyszerre több síkon gondolkozni. Majd, azt nem értem, hogy mások miért érik be csupán egy­etlen jelentés réteggel. Deh míg eljutok odáig, hogy több síkon is tudok értelmezni adott jeleneteket, addig hosszú évek tellnek el.
Kicsit, a csend diszkóhoz tudnám hasonlítani. Amikor minden­ki kap egy fejhallgatót, ami egyszerre három frekvencia sávot tud kezelni. A színpadon három lemezlovas van és a fej­hallgatón levő kapcsolóval lehet váltogatni a három lemez­lovas, három különböző nótája között. Próbálom megérteni a tánctér összevisszaságát, próbálok mintákat keresni, ezért váltogatom a zenei sávokat. Mindeközben az emberek, talán azt sem tudják, hogy van kapcsoló. Az emberek ufónak néz­nek, én pedig nem értem, hogy ők miért nem látják azt amit én.
A tünetek például: „Az önszabályozás eltéréseiben nyilvánulnak meg. » vagy ott az « El – alvási nehézség. » Akár erre is foghatnám.
« Nem passzívan fogják fel a világot, hanem előrejelzéseket gyárt az agyuk. » Es tényleg! Ez vajon olyan, mint amikor nap­jában többször gondolom valamiről, hogy az úgy nem lesz jó (ahogy épp történik), de nem mondom ki, mert a környezetem az adott ponton nem érti, miért válhat problémássá az adott folyamat.
Az orchidea nem fog kinőni a Mechwart liget lépcsőjén az aszfaltból. » Ez egy szép és találó hasonlat. « Magas igényű, cserébe magas gondolkodási szintet, kérő virág. Nem várod el tőle, hogy kiülteted a kertbe és majd ott jó lesz. Meg sem próbálod… Tudnak virágozni… Egy tipikus idegrendszerű olyan, mint a pitypang. Az van a Mechwart ligetben, nagyon szép. »
« Van, amiben nagyon ügyes, van amiben elmaradott… A menza tagok között nem nagyon fogunk találni nem autistát. » Én távolról sem vagyok menza tag, de arra azért konkrétan emlékszem, hogy egy nyolcvan fős csoporton végzett inteligencia teszten a felső ötben voltam.
„A legtöbb autista, akivel találkozom, egy átlagos ember… Végtelen érzékeny emberek… Elvárja a környezet, hogy pitypanggá amortizálódjanak az orchidea létből. »
A kérdés: „Az egyén és a környezete közti illeszkedést hogy változtatod meg? »
„A világ az körülöttem történik. » Ez nagyon találó mondat!
« Szeretik, ha a szavaknak az az értelme, amit egymás után ki mondunk. »
Amikor « Mögöttes értelmek vannak és neki kellene rájönni, hogy mit gondolt. » Nah az nehéz.
« Hello, hát ilyet nem mondunk. » Uh, ezt hányszor megkaptam már »
« Azért néznek a mások szemébe, mert illik. » Mégis miért megy ez olyan nehezen? « Mert annyi izgi apró részlet van. »
Azt kérik, „a szemeddel kommunikálj meg arcoddal… Hajrá! … Egyébként, filmekben gyönyörűen látom. » másik mimikáját. – KB, ha nem értem a szavakat, akkor is kiigazodom az embereken, száltal, hogy figyelem az annyi izgi apró részletet. « Egyébként az én arcom külön életet él a tudatomtól. »
« Listázza, hogy mitől nem olyan értékes. »
« A másik ember, nem onnan indul, ahonnan én. »
« Tét nélkül beszélgetni . Nem igazán megy. »
« Ha nincsen forgatókönyv, hogy mit kell csinálni, akkor kínos. »
« Szabad nekem máshogy csinálnom, mint a többiek és ez nem baj. »
« Maga az autizmus nem jár szenvedéssel, inkább a szociális különállás okozza. »
« Nem egy elveszett neuro tipikus vagyok, hanem egy tök jól mű­ködő autista. »

Nem gondolnám, hogy autista vagyok, ezt nem is nekem kell meghatározni. Viszont felszabadító volt a riport során, bizonyos vonásokban magamra ismerni. Az idézete­ket aszerint ollóztam össze, hogy azok rám isigazak legyenek. Ahhoz, hogy a kiragadott kontextusban is értelmezhető legyen, minimálisan módosítanim kellett a riportalanyok szavait.

Az abszolút gondolkodásról egy vicces középiskolás sztori jut eszembe. Levette előttem a lány a ruháját, egy melltartóban állt előttem. Jó, hát biztos fázik, vagy úgy kényelmesebb neki. Gondoltam én. A jelenet folytatása az lett, hogy áltunk egymás előtt, majd este hatkor közöltem, hogy vacsorára vissza kell érnem a kollégiumban. Nekem, csak évekkel később esett le, hogy mi az amit ki hagytam. Ám, ha a lány azt mondta volna, hogy szeret­nék veled szeretkezni, akkor az számomra egy tök jól értelmezhető információ lett volna. Valószínüleg teljesen higgadt hangnemben válaszoltam volna, hogy én ilyet még soha sem csináltam, de nagyon kíváncsi vagyok és veled nagyon szeretném kipróbálni. A kapcsolat, onnantól elindult egy lejtőn. Én csak évekkel később értettem meg, hogy mi történt. A lány eme délután előtt és után is beszélt a szexről, csak nem értettem meg őt. Nem értettem meg a mondatainak a mögöttes tartalmát. Ma már ezért a sztoriért is hálás vagyok, mert azóta is tudom egyfajta mérceként alkalmazni, egy jó példa arra, hogy mások, más­ként gondolkoznak.

Jah és még valami. Ma már azt is értem mi az a működési mechanizmus, ami miatt előre láttam hogy hogyan fog velem szakítani. Találkoztunk suli után, ránéztem, és ott lejátszó­dott bennem a jelenet, ami hamarosan meg is történt. Nekem tök természetes volt, hogy előre láttam. Én akkor, nem értettem, miért van azon kiakadva, hogy előre tudtam. Én azt hittem mások is előre gondolkodnak.

Csak azt sajnálom, hogy fájdalmat, csalódást okoztam egy igazán kedves lánynak. Mindemellett – így utólag már hálával gondolok rá, mert – ha évekkel kesőbb is, de sok mindenre rávilágított.