!!! 2024. 03.14 random gondolatok
Az élet mindig kompenzál. | Life always compensates. | La vie compense toujours.
After attending a concert and riding home on a scooter, I often find many random notes on my phone.
The goal is not for people to memorize Geothe’s entire body of work, but to understand and interpret it correctly.
I suspect that Niki and I share at least one similar trait: the tendency to solve problems independently. However, in my case, most life situations do not require this approach as there are always people around to help. I am always happy to offer support and assistance. If you have any questions, please feel free to reach out.
I am so happy to call Keszthely my hometown! It means a lot to me, especially since I am a citizen of a European Union state. I feel grateful for the support I received from many people, including Niki. I am determined to repay the support I received by continuing to work hard.
The hotel’s workshop-garage has an Italian atmosphere. However, I’m not fond of Francesco, despite my love for Italy.
Hi Kriszti! Can you believe it’s been almost twenty years since we first met in May? We’ve both come a long way since then and changed so much. Time flies! We’ve both come a long way since then and changed so much. By the way, did you know that my sister has been living in Zala for twenty years now? I’m really proud of her for that. Oh, and I wanted to say how grateful I am to Petra for something. Just twenty years ago, when he was about two years old, he reminded me for the first time how good it feels to be a father. I haven’t had any children since.
In my early thirties, I played a game with a woman to see how many women we could fit into one heart at the same time. Although I wasn’t the master of the game, life always compensates.
Amusant, lorsque je vais à un concert et que je rentre chez moi en roller, je trouve plus tard une multitude de notes aléatoires sur mon téléphone. Le but n’est pas de connaître par cœur l’œuvre de Goethe, mais de pouvoir interpréter l’œuvre de Goethe. J’ai le soupçon qu’au moins une caractéristique similaire nous unit (Niki et moi). Nous aimons tous les deux résoudre les choses par nous-mêmes, même si dans mon cas, la plupart des situations de la vie ne le nécessitent pas. Il y a toujours des gens autour de nous. Je suis heureux de pouvoir vous soutenir. Si vous avez des questions, vous savez où me trouver.
Je me considère comme un citoyen de l’Union européenne, fier de sa nationalité hongroise et de sa ville natale, Keszthely. Niki, ils ne t’ont pas soutenue parce que tu es hongroise, mais parce que beaucoup de gens m’ont soutenu jusqu’à présent. Je rends simplement ce soutien que j’ai reçu. L’atelier-garage de l’hôtel ressemble à une petite Italie, bien que j’apprécie Francesco et adore l’Italie.
Kriszti, tu te rends compte que cela fait vingt ans en mai que nous nous connaissons ? Quel chemin parcouru depuis ! Nous sommes complètement différents maintenant ! Nous avons parcouru un long chemin. Il y a ma sœur, par exemple, qui en vingt ans est passée de Zala à Zala – dans la même ville. (C’est pourquoi je suis fier d’elle.) Ou il y a Petra, par exemple, à qui je dois beaucoup. Il y a près de vingt ans, elle était la première à me rappeler à quel point il est agréable d’être père. (J’avais peut-être deux ans à l’époque.) Je n’ai toujours pas d’enfants.
Au début de la trentaine, il y avait une femme qui jouait le même jeu que moi. Le jeu s’appelle : combien de femmes peuvent tenir dans un cœur à la fois ? Mais dans ce cas, ce n’était pas moi le maître du jeu… La vie compense toujours.
Érdekes, ha elmegyek koncertre és utána hazafelé rollerezek, akkor később, random jegyzetek tömkelegét találom a telefonomban.
Nem az a cél, hogy az ember tudja fejből a Geothe életművet, hanem hogy tudja értelmezni a Goethe életművet.
Az a gyanúm, hogy (Nikivel) legalább egy hasomló tulajdonságunk biztosan van. Szeretünk mindent önállóan megoldani. Holott, az esetemben, a legtöbb élethelyzet ezt nem igényli. Mindig vannak köröttünk emberek. Én örülök, ha tudlak támogatni titeket. Ha bármi kérdésetek van, megtaláltok.
Én európai uniós állam polgárnak tartom magam, aki büszke arra hogy magyar a nemzetisége és Keszthely a szülővárosa. Niki, nem azért támogattak, mert magyar vagy, hanem mert engem is sokan támogattak amíg idáig eljutottam. Én így viszonzom a támogatásokat, amiket kaptam.
Olyan a hotel műhely – garázsa, mint egy kis Itália. Pedig bírom Francescot és imádom Olaszországot.
Kriszti, azt vágod, hogy májusba lesz húsz éve, hogy ismerjük egymást?! Milyen nagy utat jártunk be azóta! Mindketten teljesen mást! Nagy utat jártunk be. Itt van például a húgom, aki húsz év alatt eljutott Zalától Zaláig -ugyanabba a városba. (Emiatt is büszke vagyok rá.) Vagy ott van például Petra, akinek úgyszint van mit köszönnöm. Alig húsz éve ő volt az első, aki eszembe juttatta, hogy jó érzés apának lenni. (Lehetett vagy két éves akkoriban.) Azóta sincs gyermekem.
A harmincas éveim elején volt egy nő, aki ugyanazt a játékot játszotta mint én. A játék neve: hány nő fér egyszerre egy szívbe bele? Csak ebben az esetben nem én voltam a játék mester… Az élet mindig kompenzál.
