Barcelona, 2023 november 11. 09:00

Az ecsetvonások mögötti szenvedély és érzelem. |
The passion and emotion behind the brushstrokes. |
La passion et l’émotion qui se cachent derrière les coups de pinceau.

November 11, 2023

EL BORN
We all know that free-spirited bohemians with an artistic soul truly understand the nightlife. It’s no coincidence that El Born has become my favorite place. It is situated to the right of the already overcrowded Gothic Quarter, visible through the eyes of a tourist, and to the left of the Ciutadella Park, in the labyrinthine area going from the seashore up to the height of the Arc de Triompf. Narrow streets, museums, and charming little squares with stylish eateries.

The souvenir frenzy is also present here. Almost burst into laughter at one vendor’s face. After staring at an appealing T-shirt for a while, the vendor announces that it’s ten euros instead of twenty-four. However, I’ve already decided that, anyway, I wear shirts, and I don’t need another T-shirt.

At the other end of the street – to my greatest surprise – I find a place where no entrance fee is required: Santa Maria del Mar Basilica. I always enjoy entering churches along my way, not just because I love them, but because there’s always a pigeon-free bench here. Sometimes I write my journal here.

In other cities, you can almost always enter at least the front part of any church for free. In Barcelona, they already chase you off from the stairs. Except in this Gothic church. Looking around, my first thought was that nothing special, I’ve seen dozens like it. Then I think that for an average Hungarian believer accustomed to fake baroque, their jaw would drop right there on the square in front of the entrance.

At this point, it dawns on me that seeing something beautiful has become commonplace for me. Since I’m writing my personal journal anyway, let me boast a bit: for this, it’s not enough to have a fortunate life; you also need openness, determination, and an attitude that says, the more tragic a day, the more zealously I want to prove that there was something worth getting up for today.

It has become such a routine for me that when I ride through a village at thirty kilometers per hour, I even notice the flower that is just blooming.

So, the Santa Maria church is just like any Gothic cathedral: breathtaking. Subdued lights, slightly decorated walls, and towering arches under which the word that comes to my mind is devotion.

PICASSO MUSEUM
Which could hardly be in a more stylish place than the narrow streets of El Born.
Sometimes Réka paints things like this, beautiful and good, I just don’t understand. However, it’s precisely because of her that I look at all kinds of works – in this case, cubist and surrealist. Next to her, I understood that if you get to know the artist, you start to see the passion and emotions behind the brushstrokes. So, now I’m reading and paying attention diligently. And, well… the Picasso and Miró paintings have a serious story. If it weren’t for Réka, I would miss this experience. These two hours were good.

However, in the future, damn it, it’s expensive to go to twenty-euro museums – whose materials are available on the internet. I decided to spend money on the living instead of the dead. I bought tickets for two flamenco performances, one in a smoky little bar, the other in a theater for a few hundred people.

But before all that: Montjuïc Hill.

11 novembre 2023

EL BORN
Nous savons tous que les bohèmes d’âme artistique comprennent très bien la vie nocturne. Ce n’est pas un hasard si El Born est devenu mon endroit préféré. Il se trouve à droite du quartier gothique déjà trop fréquenté par les touristes et à gauche du parc de la Ciutadella, dans une zone de ruelles pittoresques allant du bord de la mer jusqu’à la hauteur de l’Arc de Triomphe. Des rues étroites, des musées, des places charmantes avec des établissements de restauration élégants.

La déferlante de souvenirs n’est pas en reste ici. Un vendeur a failli rire de moi. Après avoir regardé un polo qui me plaisait, le vendeur annonce qu’au lieu de vingt-quatre, il ne coûte que dix euros. Cependant, j’ai déjà décidé que de toute façon, je porte des chemises, je n’ai pas besoin d’un autre polo.

À l’autre bout de la rue – à ma plus grande surprise – je trouve un endroit où l’entrée n’est pas nécessaire : la basilique Santa Maria del Mar. J’aime toujours entrer dans les églises que je rencontre, non seulement parce que je les aime, mais aussi parce qu’ici, il y a toujours un banc exempt de fiente de pigeon. Parfois, je prends le temps d’écrire dans mon journal ici.

Dans d’autres villes, on peut généralement entrer gratuitement dans au moins la partie avant de toutes les églises. À Barcelone, on vous chasse déjà des escaliers. Sauf dans cette église gothique. En regardant autour de moi, ma première pensée a été que rien de spécial, j’en ai vu des douzaines comme ça. Ensuite, je réalise que pour un croyant hongrois moyen habitué au baroque factice, sa mâchoire tomberait déjà sur la place devant l’entrée.

À ce stade, je réalise que voir quelque chose de beau est devenu quotidien pour moi. Puisque je rédige mon journal personnel de toute façon, permettez-moi de me vanter : pour cela, ce n’est pas suffisant d’avoir une vie chanceuse, il faut aussi de l’ouverture d’esprit et de la détermination. Et bien sûr, une attitude qui considère que plus une journée est tragique, plus je veux prouver avec zèle qu’il y avait quelque chose qui valait la peine de se lever ce jour-là.

C’est devenu une routine pour moi, tellement que lorsque je traverse un village à trente kilomètres à l’heure, je remarque même la fleur qui s’ouvre.

Donc, la basilique Santa Maria est tout aussi impressionnante que n’importe quelle cathédrale gothique : des lumières tamisées, des murs légèrement ornés et des voûtes qui s’élèvent vers le ciel, sous lesquelles le mot qui me vient à l’esprit est la dévotion.

MUSÉE PICASSO
Qui ne pourrait pas être dans un endroit plus stylé que la rue étroite d’El Born.
Parfois, Réka peint des choses comme ça, belles et bonnes, c’est juste que je ne comprends pas. Cependant, c’est précisément grâce à elle que je regarde toutes sortes d’œuvres – dans ce cas, cubistes et surréalistes. À côté d’elle, j’ai compris que si vous connaissez l’artiste, vous commencez à voir la passion et les émotions derrière les coups de pinceau. C’est pourquoi je lis et observe attentivement. Et au fait… les images de Picasso et de Miró ont une histoire sérieuse. Si ce n’était pas pour Réka, je manquerais cette expérience. Ces deux heures ont été bonnes.

Cependant, à l’avenir, bon sang, il est cher d’aller dans des musées de vingt euros – dont les matériaux sont disponibles sur Internet. J’ai décidé de dépenser de l’argent pour les vivants au lieu des morts. J’ai acheté des billets pour deux spectacles de flamenco, l’un dans un petit bar enfumé, l’autre dans un théâtre de quelques centaines de places.

Mais avant tout cela, la colline de Montjuïc.

2023 november 11.
EL BORN
Mind tudjuk, a művész lelkű bohémek nagyon értenek az éjszakai élethez. Nem véletlen, hogy az el Born negyed a kedvenc helyem lett. A már, a turista szemmel is élhetetlenül túlzsúfolt gótikus negyedtől jobbra, a Ciutadella parktól balra levő sikátoros terület. A parttól felfelé az Arc de Triompf magasságáig. Szűk utcák, múzeumok, hangulatos terecskén stílusos vendéglátóhelyek.
A souvenir dömping itt sem marad el. Egy árusnak majdnem a képébe nevettek. Miután sokáig nézegetek egy tetszetős pólót, az árus bemondja, hogy huszonnégy helyett tíz euró. Csakhogy már eldöntöttem, hogy amúgy is ingeket hordok, nincs szükségem újabb pólóra.
Az utca másik végében – a legnagyobb meglepetésemre – találok egy helyet, ahova nem kell belépő: Santa Maria del Mar Basilica. Mindig szeretek bemenni az útba eső templomokba, nem csupán azért, mert szeretem őket, hanem mert itt mindig van galamb szartól mentes pad. Néha itt szoktam naplót is írni.
Más városban, szinte az összes templomba legalább az előtérbe be lehet menni ingyen. Barcelonában már a lépcsőről lezavarnak. Kivéve ebben a gótikus templomban. Körülnézve az volt az az első gondolatom, hogy semmi különös, tucatszám láttam már ilyet. Aztán belegondolok, hogy a kamu barokkhoz szokott átlag magyar hívőnek már a bejárat előtti téren leesne az álla.
Ezen a ponton ötlik fel bennem, hogy nálam már hétköznapinak számít, ha szépet látok. Ha már amúgy is a személyes naplómat írom, hadd fényezzem magam: ehhez nem elég a szerencsés élet, szükség van többek közt nyitottságra, elszántságra is. No meg a hozzáállás, mely szerint, minél tragikusabb egy nap annál buzgóbban akarom bizonyítani, hogy mai napban is volt valami amiért érdemes volt felkelni.
Ez ma már olyan rutinná vált, hogy amikor harminccal robogok keresztül egy falun, akkor is észre veszem az éppen nyíló virágot.
Szóval a Santa Maria templom épp olyan, mint bármelyik gótikus katedrális: lenyűgöző. Visszafogott fények, enyhén díszített falak és az égbetörő boltívek, melyek alatt a szó, ami eszembe jut az az áhítat.

PICASSO MÚZEUM
Amely ennél stílusosabb helyen aligha lehetne, mint az El Born szűk utcájában.
Néha a Réka szokott ilyeneket festeni, hogy szép és jó ez épp csak nem értem. Viszont épp neki köszönhetően nézek meg mindenféle – jelen esetben kubista, szürrealista alkotást is. Mellette értettem meg, hogy ha megismered a művészt, akkor elkezded látni az ecsetvonások mögött a szenvedélyt és az érzelmeket. Ezért most szorgosan olvasok és figyelek. És mini… a Picasso és Miró képeknek komoly története lett. Ha nincs Réka, akkor ezt az élményt kihagyom. Jó volt ez a két óra.

Viszont a továbbiakban, hát a franc fog húsz eurós múzeumokba járkálni – amiknek az anyagai. fent van a neten. Úgy döntöttem, a halottak helyett inkább az élőkre költöm a pénzt. Vettem jegyet két flamenco előadásra is az egyik egy füstös kis kocsmában a másik egy pár száz fős színházba szól.
Mindezek előtt viszont: Montjuic hegy

Katt >>>> Barcelona photo album <<< Click

Katt >>> dance of flamenco <<< Click

Katt >>> Parc Güell <<< Click

Katt >>> Sagrada Família <<< Click