Une Fête de la Mousse Inattendue

Nem bántam meg, hogy kikapcsoltam egy kicsit este. Egy igazi kaland volt az egész, és megmutatta, hogy még a kis falvakban is lehet hatalmas bulizni. Ki gondolta volna, hogy egy habparti ennyire mókás lehet? Most már csak reménykedem, hogy a telefonom is túléli ezt az élményt. De mindenesetre jó volt végre kiszakadni a szokásos mókuskerékből.

Hú ez megint egy mozgalmas este volt! Deh előtte délután aludtam egy jó nagyot, ugyanis a délelőtti műszak az egy picit hosszú volt.
Este nem volt nagy kedvem elmenni a szomszéd faluba, de úgy voltam vele hogy itthon maradni sem akarok. Ha más nem, legalább átmegyek a szomszéd faluba meg vissza; friss levegőn vagyok egy kicsit mozgok. Hát nem ez lett.
Átmentem a szomszéd faluba és tényleg ma este is volt bál! A Fő utca ma este is le volt zárvar és mit ad Isten, a piac téren, habparty volt.
Belevetettem magam.
Fél tízkor végeztünk ehhez képest én olyan negyed tizenegykor indultam el a hotelből – mivel eleve nem volt nagy kedvem semmihez. Nem bántam meg, hogy nem hallgattam önmagamra, és inkább – magamat megerőszakolva – legalább egy piit friss levegőn legyek. Ehhez képest, fél kettőig táncoltam ugráltam.

Az a jó, a habpartyban, hogy nem kell tánctudás csak ugrálni kell – szerintem.
Fél kettőig, a habparty kellős közepén, nyakig elveszve (csak a fejem búbja látszott ki) elveszve a habban ugráltam; közben a színpadon volt lézershow, füst, promóciós anyagok osztása. Úgyhogy jó volt na.
Még soha az életben nem voltam habpartyban és nem gondoltam hogy egy pár ezer fős kis faluban fogok ekkorát bulizni!
A vége felé, hogy elfogyjon a hab a mennyiség, amit hoztak, annyi habot öntöttek a tánctérre felülről hogy a hab magasabb volt mint én; úgyhogy úgy táncoltam hogy lengettem a kezeimet magam és ezzel tudtam egy kis egy kis részt vágni a habban. Azért, az orrom, a szám, mindenem, telement habbal.
Épp most teregetem ki a pénztárcámból mindent egyesével; mindent ami a zsebemben volt, kulcstartó, fülhallgató; kipakoltam az asztalra száradni; a telefon még kérdéses mert még mindig kiírja a kijelzőre hogy hogy vizet kapott az USB bemenet, remélem hogy kiszárad. A cipőm az már egy másik kérdés mert egyébként a piros mokaszin bőrcipőben mentem el; most hogy nyilván elázott a víz kioldotta a piros színt a cipőből, a lábam most piros színű. Az ingem is csuromvíz volt ezért kicsavartam belőle a vizet majd a rollerem kormányára terÍtetten; itt nyár van, nem fogok megfázni.
Örülök hogy mégis kimozdultam a szobámból.