Hétvége a Balaton partnál
Egy hétvége, ami kezdődött forralt borral és lángossal, majd a luxusszállodák mellett elmélkedve folytatódott. A paprikás krumpli és a túrós tészta illata gyerekkori emlékeket idézett, miközben a régi helyek új történetei bontakoztak ki. A záró gondolat pedig: a problémák megoldása a nevük kimondásával kezdődik.
Péntek:
Nagy séta a Balaton parton. Imádom a pici nádas mögötti régi fürdőházat.
A főtéren ma senki és semmi nem akarja kifújni a kezemből a forralt bort, ezért még egy lángost is bevállalok.
Jövő héttől ilyet megint csak ritkán ehetek.
Szombat:
Harminc évvel ezelőtt a Balaton parton, két kikötő között védett természeti terület volt, ma vadonatúj szállodasor és luxuslakások.
Ez egy Genfi-tó méretű tó; abban bízom, amit Genfben komolyan vettek:
a tó mindenkié,
a parton végig tudok sétálni.
Az új szálloda hatalmas szauna részlegében örömmel tapasztalom, hogy a személyzet is nagyon rendben van: kedvesek, segítőkészek, figyelmesek; a királyi kilátással a nyílt vízre, ez tényleg egy európai luxus. Persze az árak is magasan vannak.
Vasárnap:
Paprikás krumpli illatára ébredek; ezek szerint apám emlékszik, amikor arról meséltem, hogy ilyet
semelyik más ország
nem készít.
Délelőtt a boltból hazafelé beugrom a presszóba egy kávét inni. Meglepődöm, amikor mondja, hogy épp zárni készül.
– De hát nincs annyi alkoholista, ami eltartson egy éjjel-nappal nyitva lévő kocsmát?
– Hát te meg melyik bolygóról jöttél?!
– Huszonöt éve, amikor itt laktam, még ide jártunk biliárdozni.
– Az alkoholisták a diszkontban vásárolnak és otthon isznak. A fiatalok bemennek a városba. Ide már csak kávézni járnak az emberek reggelente.
Én délben túrós tésztát készítek. Na, ez meg egy olyan sajtféleség, amihez hasonló sehol máshol nincs. Utána még egyszer, utoljára rendet rakok a lakásban; hétfőn tovább indulok.
Este a tesómnál vacsorázom, és játszom a kislánnyal, aki természetesen ma sem akar aludni.
Találtam pár cetlit az elmúlt három napból:
„Mindenkit elutasítunk, még önmagunkat is.”
Litkai Gergely, a Comedy TV egyik vezető humoristája.
A huszadik században ő egy menő fickónak számít; ám abban a korban, amiben a ma gyermeke nevelkedik, ő egy durva pasas.
Nem védeni szeretném őt, hanem támogatni; de amíg nem nevezzük nevén a problémákat, addig bármi is történjen, az nem lesz más, mint a szar szétkenése.
2024.12.29.
Nevetéstől nevetésig
Hurrá, repülök!
Ezeket is érdemes megnézni
Egy Váratlanul bulis Habparty
2024. augusztus 3.
Salon-de-Provence – Egy esős nap felfedezései
2024. október 7.







