naplóm

Itthon a kék székek között

Monaco fényei felvillannak a gép ablakából, és már érzem is: megérkeztem. Nizza nem a lakcímem, mégis itt a legkönnyebb kimondani, hogy „itthon vagyok”. A tenger fehér zaja, egy bagett, és a híres kék székek: ennél őszintébb díszlet nem is kell.


Nizza, 2026. 02. 01. Vasárnap éjjel

Megérkeztem, végre itthon

Ez volt az első gondolatom, amikor a hurgadai repülőm oldalfényei rákacsintottak Monaco sziluettjére.
Innen már csak percek kérdése, és az orromban érzem a mimózavirágba kevert tenger sós ízét.

Átöltözés nyárból télbe.

Jól bebugyolálom magam; tegnap sikerült megfáznom a Vörös-tenger partján, a szélben.

Friss serrano sonkával és bagettel a kezemben megérkezem az Angol sétányra.
A híres kék székekben felsóhajtok: itthon vagyok.

Giovanni barátomtól megkérdeztem egyszer:
hol van az otthon?
Benned!

Ezzel az egyszóval mindent elmondott, a többi csak díszlet.

Számomra kétségkívül a legszebb díszlet a mediterrán tenger fehér zaja.
Biztosan léteznek ennél praktikusabb háttérzenék egy vacsorához, de ha valakinek a híres nizzai kék székeken van az étkezőasztala, akkor ennél autentikusabb már csak az lehetne, ha egy provance-i borosgazda megkínálná egy pohárral.

Nizza nem az én állandó lakcímem, de ez is egy olyan hely, ahol otthonosan mozgok; az óváros az én nappalim, be is járom minden szegletét.
Eredetileg a konyhában felejtett teafőzőt akartam megtalálni, mert még mindig be van dugulva az orrom.
Viszont már este nyolc után vagyunk, és ez a nappali ilyenkor a házibulik terévé öltözik.
Csak a bárok tartanak nyitva.
Na jó, akkor ma beérem azzal, hogy meleg helyen vagyok.

Ha a bennem rejlő otthon mai díszleteit Nizza adja, akkor mi is lesz az én hálószobám?
Olyan jó lenne a teraszon aludni, úgy, mint nyáron: első sorból mozizni a tenger ébredését.

20240612_161127
A kép szélére való kattintással a fotóalbum lapozható.

Home Among the Blue Chairs
Monaco’s silhouette flashes outside the window, and the first thought hits: I’m finally home. Nice isn’t my official address, yet it’s where “home” comes out most naturally. Sea-salt air, mimosa, a baguette, and those famous blue chairs—what more authentic set could there be?


Chez moi, parmi les chaises bleues
Les lumières du vol depuis Hurghada clignent vers la silhouette de Monaco, et je le sais tout de suite : me voilà chez moi. Nice n’est pas mon adresse officielle, pourtant c’est ici que le mot « chez moi » vient le plus facilement. L’air salé, le mimosa, une baguette et les célèbres chaises bleues : difficile d’imaginer décor plus vrai.


Küldök neked levelet 👋 a kézírásommal

Napról napra, kézzel írt levél.

Nem spammelünk!
További információért olvassa el adatvédelmi szabályzatunkat .