Gondolatok szanaszét vágányok közt

A városok utcái, emlékezések és vasútvágányok furcsa logikája keverednek ezekben a jegyzetekben. Egy-egy apró részletből tágabb gondolatok nyílnak meg – a múlt praktikáitól a béke üzenetéig. Néha a „nem logikus” válik a legtermészetesebbé.

---

random gondolatok halmaza, 2025. szeptember 14.

Arlesben, a régi, antik utcák tök szárazak.
Mert a régi utcákat nem vízszintesre építették.
Más helyütt láttam már olyat is, hogy a felújított, macskaköves utcákat kiszintezik, hogy szép, tükörsima legyen.
Például Lisszabonban az egyik vasútállomáson, a fedett részeken – ott értem.
Azonban vannak olyan modern utcák, ahol eső esetén nem tudok száraz lábbal átkelni.
Pedig nem kellene semmit sem feltalálni…
A régieknél gyakran volt valami trükk (homorú, domború, egyenetlen).
Pompejiben például, a kocsik nyomvonala le volt mélyítve – azt még szoknyában is át lehetett lépni.

Láttam az egyik francia városban egy háborús megemlékezést.
Sok más mellett, egy német zászlót is felhúztak a rúdra.
Nekem most épp a megbékélés szó jut eszembe.

Vágányok sorszámozása:
Miramasban: 2,1,B,C,D
Avignonban: 2,A,B,C,D
A két vakvágány az E és F, és a D vágány peronjának túlfelén fut az 1. vágány.
Logikus, nem de? 🙂
Az ember gyorsan megszokja errefelé, hogy a normalitás nem elvárás.
Itt bárki lehetsz; akár még egy időrendi sorrendben elhelyezett vágányszám is. 🙂

---

Random Thoughts

Old city streets, memorials, and the odd logic of train tracks mix in these notes. From ancient tricks to modern rain puddles, from reconciliation to playful absurdity—sometimes what seems illogical feels most natural.

In Arles, the old, antique streets are completely dry.
Because the old streets were not built flat.
Elsewhere I have seen renovated cobblestone streets leveled to be perfectly smooth.
For example, in Lisbon, at one of the train stations, under the covered parts – there, it made sense.
However, there are modern streets where, when it rains, I cannot cross with dry feet.
And yet, nothing new would need to be invented…
The old builders often had a trick (concave, convex, uneven).
In Pompeii, for example, the wheel tracks were carved deeper – and even in a skirt one could step across them.

I saw a war memorial in a French town.
Among many flags, they raised a German one too.
What comes to my mind now is the word reconciliation.

Track numbering:
In Miramas: 2,1,B,C,D
In Avignon: 2,A,B,C,D
The two dead-end tracks are E and F, and beyond the platform of track D runs track 1.
Logical, isn’t it? 🙂
One quickly gets used to the fact here that normality is not an expectation.
Here you can be anything—even a track number placed in chronological order. 🙂

a handful of random thoughts, September 14, 2025

---

Pensées aléatoires

Rues anciennes, commémorations et la logique étrange des voies ferrées se croisent dans ces notes. Entre astuces du passé, flaques de pluie modernes et clins d’œil à la réconciliation, parfois l’« illogique » devient la chose la plus naturelle.

À Arles, les vieilles rues antiques sont complètement sèches.
Car autrefois, on ne construisait pas les rues à plat.
Ailleurs, j’ai déjà vu des rues pavées rénovées, parfaitement nivelées.
Par exemple à Lisbonne, dans une gare, sous les parties couvertes – là, je comprends.
Cependant, il existe des rues modernes où, quand il pleut, je ne peux pas traverser les pieds secs.
Et pourtant, il ne faudrait rien inventer de nouveau…
Les anciens avaient souvent une astuce (concave, convexe, irrégulière).
À Pompéi, par exemple, les traces de roues étaient creusées plus profondément – et même en jupe, on pouvait les franchir.

J’ai vu une commémoration de guerre dans une ville française.
Parmi de nombreux drapeaux, on a hissé aussi un drapeau allemand.
Le mot qui me vient à l’esprit est réconciliation.

Numérotation des voies :
À Miramas : 2,1,B,C,D
À Avignon : 2,A,B,C,D
Les deux voies en impasse sont E et F, et au-delà du quai de la voie D passe la voie 1.
Logique, non ? 🙂
On s’habitue vite ici au fait que la normalité n’est pas une attente.
Ici, on peut être n’importe quoi – même un numéro de voie placé dans l’ordre chronologique. 🙂

pensées éparses, 14 septembre 2025

---