Åsa Wikforss, Dobosi Beáta, Mårten Wikforss : Ezért demokrácia!

Ez a könyv valóban érdekes gondolatokkal és példákkal szolgál a demokráciáról. Érdekes volt látni, hogyan lehet a tudományos elemzéseket és a személyes történeteket összekapcsolni egy ilyen témában. Ezáltal a könyv sokkal érthetőbbé tette számomra a világpolitikai folyamatokat és azok következményeit. Így azt gondolom, hogy ez a könyv valóban hozzájárult a műveltségemhez és megértésemhez, és árnyalta az álláspontomat a demokráciával kapcsolatban.

A tudásról és a népuralomról.
Ezt a könyvet inkább tekinteném tudományos értekezésnek. Mozgalmas cselekmény hiányában, nekem egy kicsit száraz, de hát amúgy nagyon érdekes írás.
Egyedi, mert minden téma két részből áll. Először egy tudományosabb elemzés, ami azért érdekes, mert rengeteg személyes történettel példáz. Majd második részben egy politikai elemzés, ami kissé szubjektív – éppen ezért nem unalmas. Svédországban íródott, tehát a legtöbb példa történetet Stockholmból hozzák, emellett rengeteg elemzés van az amerikai politikáról, Kelet-Európáról.
Ez egy kétszáz oldalas állásfoglalás a demokrácia mellett. Nekem a rengeteg magyarázó történet miatt volt érdekes.
Azért olvastam ezt a könyvet, mert ajánlották a neten, megfogtak egy jó ajánlással. Azért nem hagytam félbe, mert nagyon érdekesen, szemléletesen írnak. Úgy tanulok a demokráciáról, hogy közben sztorikat olvasok.
Vannak benne kifejezetten elgondolkodtató történetek is. Amikor elolvastam az „igazságon túli” kifejezést, akkor letettem egy pár órára és azon gondolkodtam, mennyire szeretném, ha ez az egész csak egy alaptalan bulvár lenne, de nem az, hiszen minden állítását, minden véleményét konkrét adatokkal, elemzésekkel támasztja alá. Tök jó, mert olyan tudósokat olvasok, akik élvezetes regényt írnak.
Amúgy be kell valljam, nem vagyok (radikális mértékig) fanatikus híve a demokráciának, de úgy gondolom, ez a legjobb működési forma, amit eddig ki tudtak találni. Ezt azért mondom el, mert ez a könyv nem változtatja meg az álláspontomat, de árnyalja azt.
Mit ad a könyv? Műveltséget! Megértést a könyv. Az a vicc, hogy az antidemokratikus rendszerek működését is jobban értem ezáltal. Kicsit jobban értem, mi történik a világban.
Olvasás közben többször okozott megdöbbentő felismeréseket, hogy ezek a világpolitikai folyamatok valóban itt és így játszódnak az én mikro környezetemben. Ott pedig már felneveltem, amikor azt ecseteli, hogy a demokrácia minden eszközt megad ahhoz, hogy létrehozzuk a demokrácia ellentettjét is.
Kicsit az jut eszembe, hogy olyan, mintha lenne egy nagyon szabadelvű karmester, aki egy zseniális zenekart dirigál, teszi mindezt úgy, hogy a szmokingja hátára van akasztva egy tőr és ugyebár, koncert közben háttal áll annak a közönségnek, akinek a reakciói éltetik az amúgy nagyszerű zenekart.
2024 Július 13.

„Amikor az Oxford English Dictionary 2016-ban az év szavának választotta az „igazságon túli” kifejezést, nagyon helyesen megjegyezték, hogy a „túl”-t nem szokványos értelemben kell venni. Inkább arra utal, hogy az igazság már nem számít, irreleváns lett. A meghatározás ennek értelmében így hangzik: olyan helyzet, amelyben az objektív tények kevésbé fontosak a közvélemény számára, mint az érzések és a vélekedések.”
„Kissé leegyszerűsítve: az ember azt hiszi, amit akar, és nem azt, amit jó oka van hinni.”
„A demokrácia azon a kimondatlan és kölcsönös megegyezésen alapul, hogy hosszú távon minden félnek a kompromisszum a legelőnyösebb.”
„Ha Haidtnak igaza van abban, hogy értékkérdésekben az érvelés teljesen hatástalan, akkor meglehetősen komor kép rajzolódik ki a demokráciában folytatandó értelmes vita lehetőségéről, hiszen a politikai kérdések értékkérdéseket is magukban foglalnak. Nincs más hátra, ragaszkodjunk az érzéseinkhez, és igyekezzünk mindenkit túlkiabálni. De okunk van azt hinni, hogy Haidt téved, és az értelem hatással lehet a morális ítéleteinkre. Azt is okunk van hinni, hogy a nyílt vitának fontos szerepe van az erkölcsi fejlődésben.”
„…nem azért, mert logikus észérveket sorakoztatott fel. Kétségtelen, hogy King beszéde retorikai mestermű, és empirikus kérdés, mi hatott benne az emberekre. „
„Hiszen a demokrácia éppen azon az eszmén nyugszik, hogy minden polgár értelmes, és joga van megérteni a politikai döntések alapjait.”
„rendszer egyik nagy gyengesége, hogy a szabadságjogokkal visszaélhetnek azok, akik ezeket a szabadságjogokat akarják aláásni, a politikatudomány vitás kérdése pedig, mit kell és lehet tenni ez ellen. Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere állítólag azt mondta, hogy „a demokrácia egyik legjobb vicce, hogy minden szükséges eszközt a halálos ellenségei kezébe adott az elpusztítására.” A digitális demokráciában azonban a korábbinál jóval nehezebb mérsékelni a károkat, amelyeket a demokrácia ellenségei a polgári szabadságjogokkal visszaélve okozhatnak.”
„Akit becsapnak, az nem szabad; akit becsapnak, azt tárggyá változtatják.”