Egy Remete Üzemmódban Élő Les Baux-i Naplója

Valamennyi gond nélkül sikerült elsimítani a napot. A bika ezúttal valószínűleg győzött. Mindenesetre, az élet apró örömei és kérdései mindig velem vannak, amiket az esti csendben fontolgatok. Hajnalban pedig már csak az ágy hív.

Kissé fárasztó, de problémamentes nap. Ezek a mosogatós napok a leghosszabbak, viszont kevés stressz van bennük. A délutánt átaludtam; este a munka után lementem bika­futtatást nézni. Azt hiszem, ez alkalommal a bika is győzött, mert a nem profi versenyzőket néhányszor fellökte a bika. Éjfélkor még visszamentem a konyhára, tíz percben elmosogattam az utolsó tányérokat, amiket az utolsó vendégek hagytak. Fél egykor még eszembe jutott, hogy ki kell takarítanom a szobámat. Hajnali háromkor megyek aludni. Hatkor kelek, Montpellierbe megyek. Azért nem (az utazási költségben kedvező) Saint Marie de la Mer strandjára, mert fúj a mistral szél. Amúgy, foglalkoztatnak Ildi mondatai, pontosabban a versei. Vajon jó helyen vagyok a világban? Vajon magányos vagyok annak ellenére, hogy nem érzem magányosnak magam? Vajon minden rendben velem? Mennyire normális, hogy kis híján remete üzemmódban élek
Les Baux, 2024. július 24. szerda