2023 december 03.
Háború | War | Guerre
Hurrá – hurrá! Utolértem magam! A december harmadikai kézírást még aznap feltöltöm a internetre. Az, hogy mikor lesz publikus, az más kérdés. A doksi kész van 🙂
Hurrah – hurrah! I’ve caught up! I’ll upload the manuscript for the third of December on the internet the same day. When it will be published is another matter. The document is ready:)
Hourra – Hourra ! J’ai rattrapé mon retard ! Je mettrai le manuscrit du 3 décembre sur l’internet le jour même. Quand il sera publié, c’est une autre affaire. Le document est prêt 🙂
December 3, 2023.
I believe that Jews will be lost in history fifty years from now. I would really like to be wrong in this statement.
The Jews who the Germans couldn’t exterminate [then global politics relocated the issue* to the Middle East], will be annihilated by the Arab world. Currently, led by Iran.
All of this is being passively observed by world politics with folded arms from the sidelines.
*I did indeed call it an issue. Post-World War II politics, by relocating the surviving Jewish people to an area inhabited by others, created yet another problem. It’s not the first time we’ve seen tension outsourced in this way.
Was this the right solution many decades ago? Those Jews also had/have the right to live. When Jews started emigrating from their homeland, there were faithful Muslims living in Israel at that time. Did anyone think about talking to them? I don’t understand. I’m too small for this.
Palestinians and Israelis are fighting for the same territory. Each (one) goal: to have a permanent address somewhere.
The agreement: surreal.
I keep thinking, if a family appears in my garden and proves that the land is theirs, what if I agree with them? Where do I go afterward? Peaceful coexistence? It would be difficult to remain calm.
- december 3.
Selon moi, dans cinquante ans, les Juifs seront oubliés dans l’histoire. J’aimerais vraiment me tromper dans cette déclaration.
Ceux que les Allemands n’ont pas réussi à exterminer [puis la politique mondiale a déplacé le problème* au Moyen-Orient], seront éliminés par le monde arabe. Actuellement, avec l’Iran en tête.
Le tout est observé passivement par la politique mondiale, les bras croisés depuis la ligne de touche.
*J’ai effectivement appelé cela un problème. La politique d’après la Seconde Guerre mondiale, en déplaçant la population juive survivante vers une zone habitée par d’autres, a créé un nouveau problème. Ce n’est pas la première fois que nous voyons une tension externalisée de cette manière.
Était-ce la bonne solution il y a plusieurs décennies ? Ces Juifs avaient/ont aussi le droit de vivre. Lorsque les Juifs ont commencé à émigrer de leur pays d’origine, il y avait à cette époque des musulmans pieux vivant en Israël. Est-ce que quelqu’un a pensé à leur parler ? Je ne comprends pas. Je suis trop petit pour cela.
Les Palestiniens et les Israéliens se battent pour le même territoire. Chacun (un) objectif : avoir une adresse permanente quelque part.
L’accord : surréaliste.
Je me demande, si une famille apparaît dans mon jardin et prouve que la terre leur appartient, si je suis d’accord avec eux, où irai-je ensuite ? Coexistence pacifique ? Il serait difficile de rester calme.
2023 december 03.
Szerintem a zsidók ötven év múltán el fognak veszni a történelemben. Nagyon szeretnék ebben a mondatomban is tévedni.
Azok a zsidók, akiket a németeknek nem sikerült kiirtani, [majd a világpolitika át deportáltatta a problémát* a közel-keletre.] azokat majd megsemmisíti az arab világ. Élükön Iránnal – jelenleg.
Mindezt, a világpolitika karba tett kézzel figyeli a part- vonalról.
*Valóban problémának neveztem. Az utolsó világháború utáni politika azzal, hogy a megmaradt zsidó népet letette egy mások által lakott területre, azzal egy újabb problémát generált. Nem először látunk ilyet, hogy kiszervezik a feszültséget.
Biztos ez volt a jó megoldás sok évtizeddel ezelőtt? Azoknak a zsidóknak is joguk volt / van élni. Amikor a zsidók, elkezdtek kivándorolni a szülőhazájukból, akkoriban Izrael földjén hithű muszlinok laktak. Senkinek nem jutott eszébe, hogy kellene velük beszélni? Nem értem. Kicsi vagyok ehhez.
Palesztinok és izraeliek ugyanazért a területért küzdenek. Mindegyik (egyik) célja: legyen valahol egy állandó lakcíme.
A megegyezés: szürreális.
Az jár a fejemben, hogyha az én kertemben megjelenik egy család, aki bizonyítja, hogy az a föld márpedig az övé; én igazat adok nekik, akkor én utána hová megyek? Békés együtt élés? Nehéz lenne nyugodtnak maradni.
