Feria d’Arles: Egy Felejthetetlen Éjszaka Az Óvárosban
Ez az egész hihetetlen! Az egész nap egy hatalmas buli volt, és én mindent megnéztem. Azt hiszem, ezt még hosszú ideig nem fogom elfelejteni. Visszamegyek az élőzene miatt a flamenco koncertre, és talán még az újabb fúvós koncertet is megnézem. Az összes program ingyenes, ez tényleg hihetetlen!
A hét utolsó munkanapján, a hét első munkanapját élő karbantartó, a munkakezdése után, két órával, került elő. Addigra megvolt a szokásos reggeli rutin: teraszok, cserepes virágok, kukák, postaládák. A nap többi részét az út melletti árok rendbe tétele tette ki. Az árok két méter mély és háromszáz méter hosszú. Hoztak egy fűnyírót, ami pázsitnyíráshoz tökéletes, de a gazos árokparthoz alkalmatlan. Szóval kézzel nyírom a gazt. Nem elég ez a nap.
A személyzeti étkezésnél az a fura, hogy az étel már több mint egy hete ehető; nem jó, de már vállalható.
Gondoltam, a tegnapi buli után, a délutánt átaludom, mert este megyek vissza. A fieszta egész hétvégén tart. Nem megy az alvás, sorozatokat nézek és jégkrémet zabálok. Semmi gond, nyolckor már a városban; éhesen.
Rávetem magam az első churros árusra. Gyorsan rá lehet szokni erre a spanyol édességre. (Ez olyan nekik, mint a magyaroknak a fánk.) Közben bikák szaladnak mellettem, a kerítés másik oldalán.
Nincs tervem az estére, de nem is kell. Az egész óváros egy nagy buli helyszín. Minden téren zenélnek, táncolnak vagy simán csak.
Az éjszaka során benézek az összes alkalmi party helyszínre; mindenre kíváncsi vagyok. Előre bocsájtom: ez az óváros, egy nyolc perc séta átmérőjű terület.
- A piac bisztró tulaja kirakott az utcára két hangfalat, mindenki, aki a városháza felé tart megáll latin populáris zenét hallgatni.
- Egy sarokkal lejjebb a dohány boltos, aki egyben sört is csapol, hozott egy laptopon pörgő lemezlovast. Folyamatosan táncolnak a teraszán.
- Vagy két házzal odébb, a Wilson téren, kubai koncertet hallgatok.
- A múzeummal szembeni templomban, már este hétkor indul a diszkó, pörgős spanyol zenékkel. Ha elered az eső, ide visszajövök.
- A Prédikáló testvérek egykori hatalmas templomában andalúz flamencót táncolnak. Este tizkor visszajövök az élőzene miatt. A két gitáros mellett a szólókat egy hegedűművész csaj húzza, mialatt két nő táncát csodálhatom. Egy baj van a helyszínnel, nincs a templomnak nyitható ablaka; a koncert végén (amúgy fegyelmezetten) úgy rohan kia tömeg, mintha ingyen osztanák a friss levegőt.
- A fórum tér, ezen fesztiválon is a táncmulatságok központi helyszíne. Tavaly és idén tavasszal is egész éjjel és minden napon, én is ott roptam a tömegben, de most nincs ehhez kedvem; akkora tömeg, hogy már a tér közelében is táncolnak. Amúgy ez egy szimpi tér: viszonylag kis, téglalap területet minden oldalról éttermek, bárok fognak közre, a fákkal beültetett középső részen, pedig újabb teraszok vannak. A művészek, ma este, a teraszok tetején állnak.
- Pár száz méterrel feljebb, egy szűk utcában, fúvós koncertbe, mit koncertbe, instant buliba botlok! Nagyon sok rézfúvós, nagyon fura öltözetben: a nők kalapban, a férfiak szoknyában. Valamit nagyon tudnak, mert mindenki táncol, az egész utca egy ritmusra ugrál, vonatkozik, énekel. Egy szó jut eszembe: ez az egész hihetetlen! Sarkon cigiző mennyasszonyok, szőrös lábat takaró miniszoknyák, vagány tenor kürtös csajok, vagy húsz fúvós zenész és egy önfeledtséggel tömött sikátor! Amúgy, egymásközt valami szláv nyelvet használtak; szóval valszeg ők is kelet-európaiak. Ez tényleg olyan buli, ahol még a mankót is eldobták. (Láttam, ahogy a sarokba dobja.)
- A Voltaire tér alatti szökőkútnál, a tegnap kora esti cigány zenészek játszottak, már egy kissé nagyobb rutinnal, már nem csak a gyerekek táncoltak.
- A Voltaire téren volt még két sörsátor, az egyikben inkább retró a másikban fiatalos zene ment, de ekkorra már fáradt vagyok, itt már alább hagyott a lelkesedésem.
- A városháza térre visszafelé tartva már harmadszor jön szembe a brazil szamba iskola dob szekciója. Járják a belvárost, két másik helyen is, akkora hangerőt csinálnak, hogy nem lehet nem észrevenni őket. Húsz nő veri egyszerre a dobokat. Persze, a közönség velük táncol.
- A palota belső udvarán lévő, híresebb lemezlovasok bulija előtt, egy órás sorban állás van. Konkrétan, táncol az egész város, ezek meg leragadnak egy helyen.
- A piactéren is két party van – megtelve. Mindkettő populáris zenékkel csinál hatalmas hangulatot. A piactéren, még bekapcsolódom húsz percre a hangulatba, de a tér másik sarkán, a szakszervezet udvarán lévő ünneplésben már nem veszek részt; lemerültem.
Haza vitetem magam rollerrel, még az eső előtt és töltőre teszem magam.
Mondtam már, hogy az összes program ingyenes?
Feria d’Arles 2024. szeptember 07. szombat
Egy kényelmes, sétállós nap.
Ezeket is érdemes megnézni
Menton – Két karnevál után, a harmadik közepén
Egy éjszaka ritmusában
