G. Horváth Boglárka – Látod, Cica…
Egy különleges könyv, ami gyerekeknek íródott – mégis, felnőttként is újra és újra elgondolkodtat. A versek és rajzok világa sokkal többet mond, mint elsőre hinnénk. G. Horváth Boglárka kötete egy olyan utazás, amely minden alkalommal új gondolatokat ébreszt.

Egy újabb könyvélmény, ami egy vastag füzet versekkel és képekkel. Imádom.
Meséltem az egyik legjobb barátomnak, hogy nagyon szép falfestést láttam a Népligetnél. Mire ő: azok G. Horváth Boglárka rajzai. Majd a következő Mikulásra megkaptam tőle a könyvet, amiben azok a rajzok is szerepeltek.
Mindez 2020-ban történt. A könyv eredetije édesapám padlásán van, a « kincsek » feliratú ládában, a digitális másolatát pedig hurcolom magammal országról országra.
Azt írja az internet, hogy ez egy gyerekkönyv. Ez esetben, vagy én vagyok elvarázsolva, vagy a világ. (Ha a mai dátum mellé tesszük a híreket, akkor látható, hogy mindkét opció lehetséges.) Ugyanis engem – a nagy gyereket – minden alkalommal elgondolkodtat, amikor a kezembe veszem.
Ezen a ponton hadd szúrjam közbe a saját véleményem az irodalomoktatásról. Szerintem nem azt kellene megfejteni vagy bemagolni, hogy mire gondolt a költő, amikor a sorokat írta. Ha nekem lenne egy verses kötetem (amúgy van versem, egy, amit tizennégy évesen írtam), akkor azt akarnám tudni, hogy aki éppen olvassa, abban a pillanatban, milyen új gondolatokat ébreszt a befogadóban az általam létrehozott mű.
Az sem baj, ha ostobaság jut eszébe, az sem gond, ha érzelemvezérelt. Ha az általam létrehozott alkotás miatt legalább egy emberben, legalább egy új gondolat keletkezik, akkor megérte a fáradtságot! Végtére is, ezért csináljuk: hogy nyomot hagyjunk a világban, hogy gondolatra ébresszünk másokat.
Nos, G. Horváth Boglárka műve nekem pont ezt adja. Bármikor lapozom át, utána mindig leírok egy új gondolatot. Mint például most ezt.
Be kell valljam, nem olyan nehéz végigszaladni a könyvön, a nálam lévő digitális másolat hetvennégy oldalból áll; ennek a fele grafika, a másik fele egy-két versszakos vers. Itt jegyezném meg, hogy a könyv már eleve két nyelven készült.
Továbbra is kattogok azon a ma megismert információn, hogy ez egy gyerekkönyv. Nem tudom, hogy a tíz vagy az ötéves unokaöcsém hogyan értelmezné ezt a könyvet!
És azt se feledjük, jelen pillanatban 2025 áprilisát írunk. ( Már most úgy tűnik, ez az évszám még sok történelemkönyvben fog szerepelni.)
Szóval nem tudom, egy mai gyerek hogyan értelmez egy rajzos-verses könyvet, ami sokkal – sokkal több jelentésréteget hordoz, mint a Micimackó rajzfilmben szereplő Szamár legfilozofikusabb megszólalásai.
Csupán csak remélni tudom, hogy nem haragszik meg rám a szerző, amikor előzetes engedélye nélkül ide másolom a könyvének néhány részletét.
Les Baux, 2025.04.08.






Templomi csend - na nem a táncparketten
Első fuvallatra a tengerhez
Vous aimerez aussi
Szabó Magda: az ajtó
2026. avril 7.
Oravecz Lizanka: Lizanka
2025. avril 12.