Elloptam a bringámat
Egy elhibázott tolvajkísérlet, három óra fűrészelés és egy hajnali bringatúra – így lett egy simának ígérkező próbanapból egy felejthetetlen kaland.
- Marseile, 2025. június 27., péntek
A sztori csütörtök este kezdődött, amikor a Calanque Nemzeti Park egyik hegytetőjén odakötöttem az elektromos bringámat egy oszlophoz. Mindkét lakatot rázártam.
Sormiou öblében vacsoráztam a parti homokban, két úszás között.
Majd a hegyoldalban éjszakáztam – a függőágyat két kőszikla közé feszítettem, a bokrokkal körbevett területen.
Másnap reggel olyan napkeltét láttam, ami poszterért kiáltott – pedig magát a napkorongot takarták a hegyek.
Egyórás meredek séta után érkeztem vissza a hegytetőre.
Örömmel konstatáltam, hogy a bicikli épségben van, azonban…
Azonban a vékonyabbik lakat eltűnt, ahogy az erősebb lakat műanyag burkolata is.
Aha, szóval az éjszaka folyamán, ezen a lakatlan területen, valaki el akarta lopni a bringát, de nem bírt a kilencven eurós zárral.
És én sem.
A következő fél órában akárhogy próbáltam, nem tudtam elforgatni a kulcsot a zárban.
Viszont az idő és a türelem is véges.
Kilencre egy leendő munkahelyen kellett lennem, próbanapom volt.
Az akkumulátort – amit egy harmadik kulccsal nyitok – levettem, és a hátamra rögzítettem a táska mellé.
Legyalogoltam a hegyről, elbuszoztam az étteremig.
Munka után kerestem egy barkácsboltot, vettem egy új lakatot, visszabuszoztam a hegyhez, amit megint megmásztam.
A lakat ismét jól vizsgázott: a tömör acélrudat három óra alatt sikerült elvágnom!
Három óra folyamatos fűrészelés!
A végén már azt hittem, sírva fakadok a fáradtságtól.
Még szerencse, hogy a vasúti pályaudvarig szinte végig lejtett az út.
Addigra már tisztában voltam vele, hogy a szokásos vonatomat lekéstem.
A durva az volt, hogy ezen a napon nem közlekedett az az éjszakai vonat, amivel – egy tíz kilométeres kerülővel ugyan – de haza tudtam volna menni.
Egy vonat maradt, ami Aix városába tartott.
Ez hatvanhat kilométerre van a szobámtól; az út nem vízszintes – Les-Baux, ahol lakom, a régió egyik legmagasabb pontja.
Este tizenegy órakor ültem nyeregbe, négy óra negyvenöt perckor tettem le a bringát a garázsba.
Az energiatakarékos üzemmód a cél előtt húsz kilométerrel fogyott el.
Teljesen feltöltött akksival egy órával rövidebb lett volna az út.
Szombat reggel hat óra harminc perckor szólított a munkába a vekker. A délutánt átaludtam.
