The Revolution of Thought – Mosóczi András
Mosóczi András könyve, A gondolkodás forradalma, nem csak a számok világába kalauzol, hanem filozófiai és történelmi dimenziókat is megnyit. Ez az olvasmány azok számára készült, akiket érdekel a matematika mögött húzódó mélyebb gondolatok világa, még akkor is, ha időnként túl sok a számjegy.
Tudósokhoz képest túlontúl szórakoztató, míg szórakoztató olvasmányokhoz képest túlságosan szögletes. Ez nem csupán matematika; van benne filozófia, történelem is. Mosóczi András igazán élvezetesen ír, de egy matematikával foglalkozó könyvet nehéz számok nélkül megírni. Ez a könyv azoknak lesz érdekes, akiket legalább egy picit is érdekel a számok világa. Nem kell érteni hozzá, hiszen nem számolni fogunk, hanem sztorizni. De ne lepődj meg, ha néhány oldalon túl sok számjegyet találsz.
Személy szerint öt csillagot adnék neki az öt csillagból – nálam a popularitás nem szempont.
Baux, 2024. 10. 05.
“Jelenleg egy újabb ipari forradalom zajlik körülöttünk. Az első ipari forradalom az 1800-as években az erő forradalma volt. A fizikai erővel elvégezhető munkákat szép lassan kiváltották a gépek. Megjelentek az első gőzgépek, a szövő- és fonógépek, a nyomdagépek, a vonat… Emberek millióinak a munkája vált néhány év leforgása alatt feleslegessé. Az a forradalom, amely most zajlik körülöttünk, egy másik forradalom, a gondolkodás forradalma. A nem is olyan távoli jövőben nagyon sok területen robotok fognak dolgozni helyettünk: önvezető autók, automata pénztárak, önmagukat javító gépek. És bizony sok-sok millió hagyományos munkahely fog egyik pillanatról a másikra megszűnni. Minden olyan munkát, amelyhez csak mechanikus gondolkodásra van szükség, a gépek fognak elvégezni. Azok a foglalkozások maradnak meg továbbra is nélkülözhetetlennek, amelyek innovációt, szellemi hozzáadott értéket, valódi gondolkodást igényelnek. Ehhez pedig a jó problémamegoldó készség, a kreativitás és a logikus gondolkodás alapvető fontosságú. Sok olyan dolog van a világon, amely segít nekünk fejleszteni ezeket a képességeinket, de van valami, ami mind közül a legalkalmasabb erre a célra. Ez pedig nem más, mint a matematika.”
“Amikor megállapítjuk, hogy Kepler jó matematikai érzékkel ráérzett az ellipszispályára, nos, akkor valahogy nem képzeljük mögé azt a rengeteg szenvedést és fáradozást, amelyet a napokig, hetekig, hónapokig tartó küzdelmes számítások rettenetes egyhangúsága és sivársága okozott.”
