Amennyiben csak egy napod van avagy: Első nap VeleNcében

Grand Canal - San Marco - Ferrovia  

  Piazza Le Roma térről indulunk. Menjünk vaporettóval (vízibusszal)! Azt válasszátok ami a Grand Canal vonalát követi,  tehát a Rialtó – Academia – San Marco útvonalon halad. A vízi busz belsejében nem látsz semmit. Menj a hajó orrába vagy a leghátuljába. —Fotó, amit a hajón csináltam— A szent Márk tér Jól felismerhető, hatalmas obeliszkjéről. Ezt elhagyva, érkezünk meg a San Marco  (vagy a S. Marco – San Zaccaharia) vaporetto állomásra. —esetleg az a kép, amit a kert feletti múzeum ablakából csináltam a nyílt víz felé nézve—

Az egész városra igaz, ha nem akarsz eltévedni, egyszerűen kövesd a turista tömeget!

A Dózse palota előtt hosszú Sorban állásra készülj. A belépőd, drágább lesz, mint a vacsorád. Csaxólok. Mire végig lépcsőzted mind a három szintet, az alagsorban találod a mennyországot – egy zöld süti formájában. Nem, az az ár, nem az egész tálcára vonatkozik; mondtam már: Velencében vagyunk. Mellette a Szt.. Mark székesegyház. A főbb részei ingyenesek, de a teljes eleme itt is fizetős – habár, ez már nem annyira horror áron van. —Kép a tér közepéről nézve, legyen rajta a bazilika és a palota is—

A városban, enni, inni, nyilvánosan leülni tilos.

Ha megvolt a legtöbbet fotózott tér, ittunk egy italt a Bacaro Jazz bárjaiban, akkor irány Ferrovia  – gyalog. — Kép a Bacaro melltartós plafonjáról—

Hozzunk sok pénzt! Viszonyításképp: Egy presszókávé kb. 4 €, egy pizza 10 eurónál kezdődik. Ha feldolgoztuk azt az érzést, hogy itt semmi sem olcsó, akkor egy tipp: Ne egy helyen üljünk sokáig, hanem sok helyen keveset! Ha látunk egy viszonylag, Jó ár-érték arányú étlapot, akkor együnk valamit, majd sétáljunk egy keveset, majd egy következő szimpatikus helyen megint pihenjünk egy keveset… Mindig használjuk ki a vendéglátóknál elérhető mosdót! Igyunk egy kávét, Egy újabb helyen igyunk egy limonádét, Pihenjünk, majd tovább… —az amit, a tér végén levő múzeum ablakból csináltam a kék órában—

A Grand Canal vaporettóval kb. egy óra, Dózse palota, három órás program, Szt. Mark székesegyház sorban állással együtt megvolt egy óra alatt. Szóval, mire vissza felé indulunk, a sétánk kezdetekor, már jócskán ebéd után járunk .

—Olyan kép, amin szerepelnek a táblák is— Továbbra is érvényes: A tömeget követve nagy bajunk nem lehet. Illetve: Szem magasság felett, többnyire a környezetbe olvadva, találunk útbaigazító kő táblákat. Ezek, az írás elején említett tájékozódási pontokhoz vezetnek. —Olyan, ami a harangtorony felé néz— Ha szemben állunk a székes egyházzal, akkor balra induljunk el, a kis utcákban. Lényegében,  egy sétáló – bevásárló utca vezet vissza Ferroviáig – persze, velencei stílusban.

Lesz bőven fotó téma …

—Valami a vásárló utcákból— A fej magasság felett levő táblákat és nyilakat olvasva a Piazza de Roma legyen a végcél, de ugyanazon vonalon van a Rialto és Ferrovia is – tehát ezeket is bátran figyelembe vehetjük. —Amin bazi nagy tömeg látszik—

Folyamatos haladás mellett, a San Marco – Ferrovia 30-40 perc séta. Turista módban 3 órát szánjunk rá.

—Valami épületekről— Mint mondtam, lesz bőven fotó téma. Noh és persze: rengeteg vásárlási lehetőség. ——Kép Velence sétáló utcájáról— Velence régiója  nem sokkal olcsóbb,  mint maga Velence(ó) városa. Szóval,ha eddig még nem tettük meg, akkor a Piazza Le Roma környékén együnk egy pizzát. —Kép kajáról, P.l. Rómáról—