2024. március 17. Montpellier
Mezítláb a tengerbe. | Barefoot in the sea. | Pieds nus dans la mer.
I was already asleep at eleven o’clock last night. I got up early, I was sleepy early. After that, at half past eight in the morning, I was already awake. However, I have time to start the day with a little laziness. It’s nine o’clock by the time I gather my things. I stripped the cables, coffee maker, and router I bought yesterday of all packaging, so I already fit them into a backpack. I only take out a few things in a canvas bag that I will need on the beach. I don’t feel like carrying the bag, I’d rather hand it in to the railway luggage room for five and a half euros. On Sunday mornings, the town is so empty that even the wine barista of the cafe only comes back to his shop, which is completely open and left alone, only after ten minutes. This adds to the atmosphere here…. I found the cutest bakery yet again in one of the side streets. It’s called an egg shop. Egg, present only in dessert form. There are three women behind the counter, nice, cute, pretty. According to local custom, you can see into the “kitchen” and there are a few tables for eating on site. The Carrefour small shop is open despite Sunday. For lunch, I put a baguette, a plate of Copa ham and another half a kilo of strawberries in my canvas bag. I don’t care if the weather is cloudy, I still want to go to the beach, I haven’t seen the sea in three weeks, since the Nice Carnival, I miss it a lot. The tram drops you off two kilometers from the beach, this is where the “inner lake” begins! There is the open sea, then a lagoon-like strip of land, the width of which is a maximum of one kilometer, but mostly less than five hundred meters; this strip runs parallel to the mainland. After that comes a flat part with huge open water surfaces. Flamingos feel good here, these marshes have been filled with millions of embankments. Thanks to them, the lagoon has become a holiday paradise. Roughly from Marseille to Montpellier, this is what the coast looks like; It’s beautiful. The water is cold, up to your ankles I wade in it while collecting shells. In the meantime, I sunbathe and eat lunch in the sand. I enjoy the nothing soup until three in the afternoon. I’m in Arles at six o’clock. I leave with a scooter eighty percent full, but it doesn’t make it to the hotel. I’m angry!
J’étais déjà endormi à onze heures hier soir. Je me suis levé tôt, j’avais sommeil tôt. Après cela, à huit heures et demie du matin, j’étais déjà réveillé. J’ai cependant le temps de commencer la journée avec un peu de paresse. Il est neuf heures lorsque je rassemble mes affaires. J’ai débarrassé les câbles, la cafetière et le routeur que j’ai achetés hier de tout emballage, je les ai donc déjà rangés dans un sac à dos. Je ne sors que quelques affaires dans un sac en toile dont j’aurai besoin sur la plage. Je n’ai pas envie de porter le sac, je préfère le déposer à la consigne ferroviaire pour cinq euros et demi. Le dimanche matin, la ville est tellement vide que même le barista du café ne revient dans son magasin, complètement ouvert et laissé seul, qu’au bout de dix minutes. Cela ajoute à l’atmosphère ici. J’ai encore trouvé la boulangerie la plus mignonne dans l’une des rues secondaires. Ça s’appelle un magasin d’œufs. Oeuf, présent uniquement sous forme de dessert. Il y a trois femmes derrière le comptoir, gentilles, mignonnes, jolies. Selon la coutume locale, on voit dans la « cuisine » et il y a quelques tables pour manger sur place. Le petit magasin Carrefour est ouvert malgré dimanche. Pour le déjeuner, je mets une baguette, une assiette de jambon Copa et encore un demi-kilo de fraises dans mon sac en toile. Je m’en fiche si le temps est nuageux, j’ai quand même envie d’aller à la plage, je n’ai pas vu la mer depuis trois semaines, depuis le Carnaval de Nice, ça me manque beaucoup. Le tram vous dépose à deux kilomètres de la plage, c’est là que commence le “lac intérieur” ! Il y a la mer ouverte, puis une bande de terre en forme de lagon dont la largeur est au maximum d’un kilomètre, mais généralement moins. plus de cinq cents mètres ; cette bande est parallèle au continent. Vient ensuite une partie plate avec d’immenses surfaces d’eau libre. Les flamants roses s’y sentent bien, ces marais ont été remplis de millions de digues. Grâce à eux, la lagune est devenue un lieu de vacances. paradis. Environ de Marseille à Montpellier, voilà à quoi ressemble la côte ; C’est beau. L’eau est froide, jusqu’aux chevilles je patauge dedans en ramassant des coquillages. Pendant ce temps, je bronze et je déjeune dans le sable. Je profiter de la soupe à rien jusqu’à trois heures de l’après midi. Je suis à Arles à six heures. Je pars avec un scooter plein à quatre vingt pour cent, mais il n’arrive pas à l’hôtel. Je suis en colère !
Tegnap már este tizenegy órakor már aludtam. Korán keltem, korán voltam álmos. Ezek után, reggel fél nyolckor már ébren voltam. Viszont van időm kis lustálkodással kezdeni a napot. Kilenc óra mire összeszedem a cuccaimat. A tegnap beszerzett kábeleket, kávéfőzőt, routert megfosztottam minden Csomagolástól, így már befértem egy hátizsákba. Csak pár dolgot szedek ki egy vászon táskába,amik majd a tengerparton kellenek. A táskát nincs kedvem cipelni, inkább beadom öt és fél euróért a vasúti csomagmegőrzőbe. Vasárnap reggel annyira üres a város, hogy a kávézó boristája is csak tíz perc után jön vissza a teljesen nyitva és magára hagyott üzletébe. Ez itt hozzájár a hangulathoz…. Megint megtaláltam az eddigi legcukibb pékséget az egyik mellékutcában. Az a neve, hogy tojás üzlet. Tojás, csak desszert formában van jelen. A pult mögött három nő, kedvesek, aranyosak, csinosak. Helyi szokás szerint belátni a “konyhába” és van néhány asztalka a helyben fogyasztáshoz. A Carrefour kis boltja a vasárnap ellenére nyitva van. Ebédre egy bagetet, tál copa sonkát és még egy fél kilónyi epret teszek a vászon táskámba. Nem érdekel, hogy felhős az idő, akkor is strandra akarok menni, három hete, a Nizzai karnevál óta nem láttam a tengert, már nagyon hiányzik. Két kilométerre tesz le a villamos strandtól, itt kezdődik a “belső tó! Van a nyílt tenger, utána egy lagúna szerű föld nyelv aminek a szélessége max egy kilométer, de többnyire az ötszáz métert sem éri el; ez a sáv párhuzamosan fut a szárazfölddel. Ez után jön egy lapos rész hatalmas nyilt víz felületekkel. Itt érzik jól magukat a flamingók ezen mocsarakat milliónyi töltéssel szabdalták tele. Ezeknek köszönhetően lett a lagúna – földnyelvekből üdülő paradicsom. Nagyjából Marseilletől Montpellerig így néz ki a tengerpart; Gyönyörű. A víz hideg, bokáig gázolok benne miközben kagylókat gyűjtök. Közben pedig napozok és ebédelek a homokban. Délután háromig élvezem a semmit levest. Hat órakor már Arlesban vagyok. Nyolcvan százalékig töltött rollerrel indulok el, de nem bírja ki a hotelig. Dühös vagyok!
